Gálatas 5 - Mixteco del suroeste de Tlaxiaco Oaxaca

Íyó kuiñɨ ni̱ꞌin‑ó jín tu̱ꞌun sáꞌá ya̱ koo núne‑ó.

¹ Nna̱kani núne Cristo yó, sáva kuiñɨ núne yó. Saáva kuiñɨ ni̱ꞌin núne rán nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun ley vá ya̱ nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ. Jee koto kíninkava tuku rán xi̱ntíín tu̱ꞌun vá ya̱ kuvi tuku rán musúꞌ sátíñú saɨn.

² ¡Tɨɨn kuéntáꞌ rán! Chi nuꞌuꞌ, Pablo, káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ retú saꞌá circuncidar rán maárán, sáni káchíꞌ tu̱ꞌun ley, ña̱re ntu̱náꞌ íyótiñu nu̱u̱nꞌ rán ya̱ ni̱ꞌi̱ꞌ Cristo jie̱ꞌe̱ꞌ rán.

³ Tukuni sánáaꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ ntáká te̱e ya̱ saꞌá circuncidar re̱ꞌ maáréꞌ, jee íyó re̱ꞌ ya̱ sikúnkuvi re̱ꞌ nɨꞌɨ kuitɨꞌ ya̱ tátúníꞌ ley vá.

⁴ Ránoꞌó ya̱ nánukú kino̱o na̱a̱ꞌ rán nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ núkú rán ya̱ saꞌá rán ya̱ tátúníꞌ ley vá, ña̱re nsa̱ꞌá sɨ́ɨ́n rán maárán nu̱u̱nꞌ Cristo. Jee nxi̱nóo rán tu̱ꞌun íyó ma̱ni̱ꞌ iniꞌ Ndiosíꞌ néꞌyá re̱ꞌ ránoꞌó.

⁵ Chisaꞌ ránuꞌuꞌ, jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ kúneí iniꞌ ránꞌ ya̱ sáꞌá Cristo, jee Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ sáꞌá‑a ya̱ íyó tu̱ꞌun neí iniꞌ ránꞌ numíjiꞌíꞌ nétu ránꞌ ya̱ saꞌá re̱ꞌ ya̱ kino̱o na̱a̱ꞌ ránꞌ nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ.

⁶ Chi ntáká‑ó ya̱ yɨ́ꞌɨ́‑ó nu̱u̱nꞌ Cristo Jesús, ntu̱náꞌ íyótiñu koo circuncidado maáó, áxí ntu̱ví. Soo ya̱ yɨ́yáꞌvi ka̱ꞌ vá kúneí iniꞌ‑ó Jesús, jee ya̱ kúneí iniꞌ‑ó maa sáꞌá ya̱ kunu̱u̱nꞌ‑ó táꞌán‑ó.

⁷ Va̱ꞌa kua̱ꞌa̱nꞌ rán ichi Cristo, nékúvi. ¿Né ɨɨn ñasɨꞌ nu̱u̱nꞌ ránoꞌó ya̱ ntu káníjiá rán ka̱ꞌ tu̱ꞌun na̱a̱ꞌ Jesús, rúsa?

⁸ Tu̱ꞌun yaꞌá ya̱ síkáꞌánꞌ ráa ránoꞌó, ntu váji‑i ne̱ nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ ya̱ nkana re̱ꞌ ránoꞌó ki̱vɨ rán nu̱u̱nꞌ Jesús.

⁹ [Tu̱ꞌun yaꞌá kukueꞌeꞌ xtaña̱ꞌán‑a kuéntáꞌ levadura.] Chi “retú chuꞌun‑ó ntíꞌ levadura nu̱u̱nꞌ ñujien jee xináa‑a nɨꞌɨ ka̱ꞌ ñujien.”

¹⁰ Ne̱ yuchí kúkáꞌnú iniꞌ ni̱ꞌ ránoꞌó ya̱ nkáni sɨ́ɨ́n iniꞌ rán nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun yaꞌá, chi yɨ́ꞌɨ́ rán nu̱u̱nꞌ I̱toꞌoꞌ‑ó. Soo ñɨvɨ ya̱ sísákáꞌ ráa xi̱ni̱ꞌ rán, Ndiosíꞌ xinóꞌo maa, néni ɨɨn te̱e kúvi‑i.

¹¹ Soo, ránoꞌó ñaniꞌ, réáꞌ stékútu̱ꞌún i̱i̱ꞌ ni̱ꞌ, nékúvi, ya̱ íyó sáꞌá circuncidar‑ó, ¿na̱ kuvi chi jíto u̱ꞌvi̱ꞌ i̱i̱ꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel nuꞌuꞌ? Chi réáꞌ stékútu̱ꞌún i̱i̱ꞌ ni̱ꞌ suꞌva, nékúvi, jee nkóo ka̱ꞌ tu̱ꞌun kuníní ka̱ꞌ iniꞌ ráa, nékúvi, jie̱ꞌe̱ꞌ tu̱ꞌun ya̱ Jesús ni̱ꞌi̱ꞌ nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ sáva saꞌá re̱ꞌ ya̱ nánitáꞌvíꞌ‑ó.

¹² Rá te̱e ya̱ sísákáꞌ xi̱ni̱ꞌ ránoꞌó, réáꞌ va̱ꞌa ré íchí saꞌá kápúꞌ ráa maáráa.

¹³ Chi, ránoꞌó ñaniꞌ, nkana Ndiosíꞌ ránoꞌó, sáva koo núne rán jee nkɨ́ꞌɨ rán xi̱ntíín ley vá jín rá costumbre. Soo sú nééꞌ núne rán nu̱u̱nꞌ ley, jee koto jiátíñú rán maa, sáva saꞌá rán ya̱ níyo néꞌén iniꞌ rán jín yɨkɨkúñu kua̱chi. Jee kunu̱u̱nꞌ ɨɨn inka rán táꞌán rán, sáva kuvi rán musúꞌ saɨn nu̱u̱nꞌ ɨɨn inka rán, jee chineí rán ɨɨn inka táꞌán rán.

¹⁴ Chi ya̱ nsi̱kúnkuvi‑ó nɨꞌɨ ya̱ tátúníꞌ ley, retú sikúnkuvi‑ó ɨɨn ni tu̱ꞌun ya̱ tátúníꞌ Ndiosíꞌ ya̱ káchíꞌ‑i: “Íyó kunu̱u̱nꞌ nú ñanitáꞌán nú kuéntáꞌ ñúnúunꞌ nú maánú.”

¹⁵ Soo ré yáyɨꞌɨ́ rán jín tu̱ꞌun káꞌánꞌ rán ɨɨn inka rán, jee kénta rán si̱kɨ̱ꞌ ɨɨn inka rán, kuéntáꞌ kitɨ xéénꞌ, jee kumí rán maárán sáva nkúvi suꞌva, sáva nxínáánꞌ rán ɨɨn inka rán.

Ya̱ níyo iniꞌ ñɨvɨ ya̱ ntu chíꞌi ráa naꞌá Ndiosíꞌ jín tiñu sáꞌá Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ iniꞌ‑ó

¹⁶ Soo tu̱ꞌun ya̱ káchíꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ví yaꞌá: Kaka rán ichi sáni jiáni Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ ránoꞌó, jee nsíkúnkuvi rán tiñu ya̱ níyo iniꞌ rán saꞌá rán jín ñunéꞌyúꞌ kua̱chi.

¹⁷ Chi ya̱ níyo néꞌén iniꞌ rán jiásɨ́ꞌ nu̱u̱nꞌ ya̱ kuíni Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ. Jee ya̱ kuíni Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ jiásɨ́ꞌ ya̱ níyo néꞌén iniꞌ rán. Ña̱re jiásɨ́ꞌ ɨɨn inka ráa nu̱u̱nꞌ táꞌán ráa. Sáva ntu kúvi saꞌá rán néni ɨɨn tiñu kuíni rán saꞌá rán.

¹⁸ Soo retú jíka rán sáni chúꞌun Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ ránoꞌó ichi re̱ꞌ, ña̱re ntu yɨ́ꞌɨ́ rán chi̱ji tu̱ꞌun ley.

¹⁹ Nijinꞌ túvi rá tiñu ya̱ ntu chíꞌi ñɨvɨ naꞌá Ndiosíꞌ, jee sáꞌá ráa sáni níyo néꞌén iniꞌ ráa. Kúvi rá yaꞌá: sáꞌá téní ráa, sáꞌá ráa tiñu néꞌí, tiñu néꞌí kákini sáꞌá ráa,

²⁰ néñu̱ꞌun ráa rá nantíñú ya̱ ntu kúvi‑i Ndiosíꞌ, sáꞌá tásɨ́ ráa, táꞌvi iniꞌ ráa néꞌyá ráa táꞌán ráa, sáꞌá ráa ti̱xi̱nꞌ, kuíñɨ́ ráa, xe̱e̱nꞌ iniꞌ ráa, uꞌvi iniꞌ ráa ya̱ kuíni ráa kene ráa ka̱ꞌ nu̱u̱nꞌ inka ñɨvɨ, sáꞌá sɨ́ɨ́n ráa ɨɨn inka ráa táꞌán ráa, jee sáꞌá ráa ka̱ꞌ grupo ya̱ káꞌánꞌ sɨ́ɨ́n jee kénta si̱kɨ̱ꞌ táꞌán ráa,

²¹ sáꞌá úꞌvi iniꞌ ráa néꞌyá ráa rá nantíñú inka ñɨvɨ, jiáꞌníꞌ ráa ñɨvɨ, nákúni ráa, sáꞌá ráa viko néꞌén, jee sáꞌá víꞌí ráa sukuán. Jee káchíꞌ ni̱ꞌ sáni ya̱ nkachiꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱: rá ñɨvɨ sáꞌá rá tiñu suꞌva, jee nsáꞌ nni̱ꞌi̱nꞌ ráa ta̱ꞌvi̱ꞌ ya̱ ki̱vɨ ráa naꞌá Ndiosíꞌ nu̱u̱nꞌ tátúníꞌ re̱ꞌ.

²² Soo suni túvi rá tiñu sáꞌá Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ iniꞌ ñɨvɨ kuéntáꞌ túvi rá vixíꞌ kúun yutun. Sáꞌá re̱ꞌ ya̱ ñɨvɨ: ñúnúunꞌ ráa táꞌán ráa, ñúꞌún tu̱ꞌun íyó sɨ́ɨꞌ iniꞌ ánímaꞌ ráa, nééꞌ ñunkúún ráa jín táꞌán ráa, káꞌnú iniꞌ ráa, kúváꞌa iniꞌ ráa, ma̱ni̱ꞌ iniꞌ ráa, na̱a̱ꞌ ráa nu̱u̱nꞌ rá táꞌán ráa ya̱ kúkáꞌnú iniꞌ rá ñɨvɨ ráa,

²³ másúꞌ iniꞌ ráa, nákeꞌen ráa maáráa. Ntu íyó ni ɨɨn ley ya̱ chikua̱chi si̱kɨ̱ꞌ ñɨvɨ sáꞌá rá tiñu yaꞌá.

²⁴ Saájee rá ñɨvɨ yɨ́ꞌɨ́ nu̱u̱nꞌ Cristo Jesús, ñaꞌniꞌ ráa ya̱ níyo néꞌén iniꞌ ráa nu̱u̱nꞌ kurúsiꞌ, jín ne̱ ya̱ néꞌén ya̱ nóꞌónꞌ iniꞌ ráa saꞌá ráa, jín ne̱ ya̱ néꞌén ya̱ tíntɨ́ ráa.

²⁵ Nu̱u̱nꞌ xítékúꞌ Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ Ndiosíꞌ yó jín Ndiosíꞌ, saájee kaka‑ó ichi na̱a̱ꞌ sáni jiáni Ta̱chi̱ꞌ Ííꞌ re̱ꞌ yó.

²⁶ Koto ñúꞌún vi̱xi̱ꞌ iniꞌ‑ó, ni nsíkítɨ́ꞌ‑ó iniꞌ ɨɨn inka‑ó, jee ni nkóo uꞌvi iniꞌ‑ó kune̱ꞌyá‑ó rá nantíñú ɨɨn inka‑ó.