Ɉeremi 46 - BibleBabelɔŋ-ƃelai dí Ize-ƃelai yée-mɛi ɣâle Kasimɛɛ 1 Yâwɛɛ è lòno ḿbɔ é pîlaŋ ǹɔii-ŋuŋ-ŋai dîa. 2 Ǹɔii-ŋuŋ-ŋai ŋí maa-ŋuŋ ƃé kɛ̀ a Ize. M̀ɛnii ŋí ƃé è mò é pîlaŋ Ize kaloŋ Niko ŋɔkɔ-kuluƃa-ŋai dîa. Babelɔŋ kaloŋ Nɛbukinaza è Niko yée mɛi ɣâle Kasimisi Yufeletii Ya-leei kɔlɛ, Zɛoakiŋ kɛ́ɛ Zuda mɛi a kâloŋ ŋɔkóraŋ ǹáaŋ su. 3 “Ize kɔ-kuluƃa mɛi-nuui è làɣi ǹyɛɛ, ‘Ka kákpala ŋá ɣále kɔli-kalaŋ-ŋai kpɛtɛ, ká lí gɔ́-kɔ́ ɣenei ŋá! 4 Ka kásoo-ŋai lá kɔli tòo ká tɛ́ dímɛi! Ka tɔɔ ɣɛli-ma ká kákɔ kɔ́-gbaƃɛlɛ-ŋai sée káŋûa! Ka gɔ́ kɔ́-seɣe-ŋai tóo kâa, ká gbála-ŋai ŋá lí!’ ” 5 Yâwɛɛ è ḿarê kɛ̀ ǹyɛɛ, “Kɛ́lɛ lé ƃé ya gâai?” “Da yaôi kpɔ́, díkɛ lène pôlu a kîrɛ. Da díkɔ-kuluƃa-ŋai lôkwai dí kɛ̀ lene pôlu. Da díkpɛ̂i kpɔ́ a ŋ̀ánaa dí kɛ́ kîrɛ sìɣe é tɛ́ɛ gɛ̂i ma, dífa dípôlu kàa. 6 Diai kpîŋ kîrɛ siɣêi a ŋ̀ánaai dífe pɔ̂rii pûi. Gɔ-kûluƃa-ŋai dífa pɔ̂ri pûi dí lí Yufeletii Ya-leei kɔlɛ, yá ŋûa-pere, da karênii dí kɛ́ tòo. 7 Gbɛ̂ɛ ƃè ŋí pâi yɛ̂ɛ Ǹâai Ya-leei, yɛ̂ɛ ya-lêe a fɛ̀ɛ é tɛ́ zîŋ ŋái? 8 Ize ká tí fɛ̂ɛi yɛ̂ɛ Ǹâai Ya-leei, yɛ̂ɛ ya-lêe a fɛ̀ɛ a tɛ̀ zîŋ ŋái. Ize è mò ǹyɛɛ, ‘Ŋa pâi fɛ̂ɛi ŋá ŋ̀éniɛi mɛi-pɛlɛ. Ŋa pâi daa-lêe-ŋai wôloi ŋá zu-ƃelai kélee páa. 9 M̀ó zoo-ŋai dîa dí lí, M̀ó gɔ́-keleŋ-ŋai dîa dí kilîŋ! Ye gɔ-kuluƃa-ŋai tɛ́ɛ. Ǹûai kùla Sudaŋ da Lebiai dí lí a díkpala ŋá ɣále-kɔli kalaŋ-ŋai, da gerâŋ pili-ƃela lɛ́lɛɛ-ŋai kùla Lediai.’ ” 10 Ŋ̀wála-wâla kélee Ɣalai Yâwɛɛ ŋɔɣelei ká ŋí. Sâa ƃé a pâi mɛni kula maa kɛ̂i la. Sâa ƃé a pâi ŋɔkpɔara-ƃelai kula maa kɛ̂i la. Ŋɔƃóa-sɔ̂kpɔi a pâi dímiî é lɛ́ɛ lá zu é péla. A pâi díŋãa kpelêi é lɛ́ɛ la zu ǹíi é láa. Sâa ƃé Ŋ̀wála-wâla kélee Yâwɛɛ a pâi sâla kulâi la a diai da tôo ǹyée mui yá ŋûa-pere, Yufeletii Ya-leei kɔlɛ mai. 11 Ize-ƃela, ka lí Gilia, ká sále kɔ́ri naa! Wála-wala-laa fé ŋɔ́nɔ kásalei su. Sɛŋ-da fa pɔ̂ri káƃâloi. 12 Lɔii-ŋuŋ-ŋa da káŋumɛi maa tûŋ mɛni. Núu kélee da káwɔlɔ-wooi mɛ́ni. Kɔ-kuluƃa tɔnɔ a karêŋ a sɔɔ m̀arâŋ-nuui ma, dífeerɛ da too ǹɔii ma. Nɛbukinaza pá tãi 13 Tãi Babelɔŋ kaloŋ Nɛbukinaza è pà la a gɛɛ é kɔ́ pɛ́lɛ Ize mai, Yâwɛɛ è lòno ḿbɔ ǹyɛɛi, 14 “Tuŋ too Ize taa-ŋai su, doo Midɔ, Mɛŋfee da Tapaɣee. ‘Ka kɛ́ a kákpîŋ kpɛtɛɛ. Zãâi káyêei da pâi dísu karâi kɔ́ su. 15 Lé mɛni ƃé káɣalai Api nyíi ŋ̀wála-walaâi aâ too lai? Yâwɛɛ ƃé ǹókwa é dòo!’ 16 Kákɔ-kuluƃa-ŋai da karêŋ da too, díkɛ mò díkîe-ni dîa dîyɛɛi, ‘Gɛ́ a maa félaa kú lí kúpɔ-taai kúnûai pɔ́ naa, kú kúla kúkpɔara-ƃelai díƃoa-sɔkpɔ-ŋai ŋɛ́i-tuɛ!’ 17 “Ye láa nina see Ize kaloŋ mâ yɛ̂ɛ ma, ‘Yoŋka-tee lono kɛ́-nuu, nyíi a pɔara ŋɔtãi mai.’ 18 Ńyãai ŋ́gaa a Ŋ̀wála-wâla kélee Yâwɛɛ, ŋ́gaa a kâloŋ. Ńyãa ƃa gɛ-ɣele-ma Ɣalai. Berei Tabɔ yee kɛ́tɛi tɔɔ̂i la ǹyée-ŋai mɛi, Kamɛɛ yeei tɔɔ́ ǹyuoi mɛi, bere ƃé diai pâi gɔ́i toôi kâai, díwala-wala-laai káa la. 19 Káai a Ize-ƃelai, ka kákpîŋ kpɛ́tɛ a gɛɛ ká lí kɔ-sôŋ-laa su. Da pâi Mɛŋfee kɛ̂i a fɛ̃ɛ-kpâlaŋ. Da pâi kɛ̂i a taa pîleŋ ŋá. 20 Ize kâa yɛ̂ɛ niŋa saa loŋ lɛ́lɛɛ, nyíi ƃóŋ kooŋ sãa da kula yá-ŋûa da pɛ̀lɛ mai. 21 Gɔ-kuluƃai nyíi-ŋai è díkùla lɔii da kpɛ́ni sui, dífii a kpɛɛ yɛ̂ɛ niŋa-lonii. Dífe pɔri ní tɔɔ̂i gɔ́i ŋɛ́i-tuɛ. Díkelee kpɔ́ dí tìnaŋ dí pú. Dí kpaloi vólo a ƃéla, dísu-kara tãi a seri. 22 Ize a pú pôlu ŋ̀óo kɛ́ tɛ̀ yɛ̂ɛ kali, tãi gbɔara kɔ-kuluƃa-ŋai dí kɛ̀ pâi la m̀ai. Dí pɛ̀lɛ m̀a a yuɔ̂-ŋa, yɛ̂ɛ núu a kɛ̀ wúru pɔŋ-nîi, 23 gɛ̀ wolâa wuru su-kara. Dí kɔkûluƃa-ŋai tâmaai kpɔ́ núu fa pɔ̂ri dílônoi. Dí tâmaai kpɔ́ é tɛ́ɛ gotó kpulu ma. 24 Da Ize-ƃelai ŋumɛ. Yá ŋûa-pere-ƃelai dí díyee mɛi ɣâle. Ńyãa Yâwɛɛ ƃé mò tí.” 25 Ŋ̀wála-wâla kélee Yâwɛɛ, Eezuɛ Ŋɔɣâlai è m̀o ǹyɛɛ, “Ŋa pâi Tɛbii ŋɔɣâlai Amɔŋ kula maa kɛ̂i, Ize ŋɔɣâla-ŋai da ŋɔkâloŋ-ŋai. Ŋa pâi Ize kaloŋ da diai kélee dí lâai lai kula maa kɛ̂i, 26 ŋá dítɛɛ ǹûai ŋ̀wɛ̂lii dí dípâai pɔ́. Ŋa pâi dí tɛɛ̂i Babelɔŋ kaloŋ Nɛbukinaza pɔ́ da ŋɔkɔ-kuluƃa-ŋai. Kɛ́lɛ, ǹaa lòŋ a kɛ̀ tí, ǹûai da pâi ŋɔ́nɔ seêi pôlu Ize, yɛ̂ɛ berei è kɛ̀ la a bɔlɔɔi. Ńyãa Yâwɛɛ ƃé mò tí. Yâwɛɛ a pâi ŋɔnûai ŋuŋ-ma ƃôi 27 “Ŋánûa, káfe yào. Eezuɛ-ƃela, káfe yào. Ŋa pâi kákulâi ǹɔii-ŋuŋ su koyâai tí su, kákaa naa a luɛ-ŋai. Ka pâi pâi pôlu kálɔii su ká sée naa lii-see su. Ka pâi kɛ̂i a káŋuŋ ma ƃóɔɔ, núu da kélee fá ŋɔ́nɔ ká maa yâo. 28 Ŋa pâi pâi kápɔ-naa ŋá káƃalo. Ǹɔii-ŋuŋ-ŋai ŋá kátaa-tàa zui, ŋa pâi gélee su karâi. Ḿve pâi ká su-karâi. Ḿve pâi ǹɛɛ̂i naa ká lí kpɛ́ni. Ŋa pâi ká kula-maa kɛ̂i, kɛ́lɛ ŋà pâi gɛ̂i a teniŋ ƃô-pere. Ńyãa Yâwɛɛ ƃé mò tí.” |
© 2012 Bible Society in Liberia
Bible Society in Liberia