Lɛɛ gbɔwɔ ɓa 34 - BibleYâwɛɛ è ŋɔ́nɔ Gbana-wooi kɛ́ a nina (Dutɛrɔnome 10:1-5) 1 Yâwɛɛ è mò Mose ma ǹyɛɛi, “Kɔni-ƃela feerɛ sáa yɛ̂ɛ berei maa-ŋuŋ-ŋai dí kɛ̀ lai. Ŋ̀óo-ŋai kɛ́ maa-ŋuŋ-ŋai dîa nyii ŋai í díwôloi, ŋa pâi bɔ̃yɛɛi dîa. 2 Íkpîŋ kpɛtɛ tínaa ɣele-wala í pá ḿbɔ naa Sana Yeei tôŋ su. 3 Núu da fé lɛ̀ɛ ípôlu. Núu da kélee fé tɛ̀ ǹyéei ma gwaa kélee, kpaa máŋ taa-tulɛ tɔnɔ kpîŋ é ǹáa míi ǹyéei koo mu.” 4 Nya ƃe Mose è kɔni-ƃela feerɛ sàa yɛ̂ɛ dúɛ-tuɛ-ŋai. È mu siɣe a ɣele-wala pɛpɛ é lí a dia Sana Yeei ma yɛ̂ɛ berei Yâwɛɛ è mò la mai. 5 Yâwɛɛ è yèŋ ɣele-kɔlɔŋ kolei su é tɔ́ɔ Mose kɔlɛ, é gbîŋ ǹáa tóli ǹyɛɛ, “Yâwɛɛ.” 6 Yâwɛɛ è tɛ̀ɛ Mose ŋɛ́i-tuɛ é gbîŋ láa tóli ǹyɛɛ, “Yâwɛɛ, Yâwɛɛ, ŋgáa a Ɣâlai maloŋ-kâa támaa káa ǹyêei. Ǹíi-ŋwana-la fé nɛ̃ɛ ní. Wɛli-kɛ-maa támaa káa ǹyêei da sãa-laa. 7 Ŋa ŋákono-teei ŋa-see kɛ̀ núu wála (1,000) támaa yêei ŋá dísɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛɛi. Kɛ́lɛ fé pâi wɔ́lɔ fɛɣɛ̂i a lóŋ naŋ-ŋa kélee dísɔnyɔ̂ŋ maa tɔ̂ŋ kpɛ̂i dílônii dîa da dílônii díwɔ̂ lonii.” 8 Nya ƃe Mose è ŋuŋ pîlaŋ ǹɔii ma a maa félaa é Ɣâla fɛli. 9 È mò ǹyɛɛi, “À kɛ̀ ílii lâai kpɔ́ m̀aa mɛni ma a ǹɛ́lɛɛ, gɛ̀ ní Óo Yâwɛɛ ŋa ímarê kɛ̂i a gɛɛ kwa kâa-ni kú lí. Ǹûai ŋí ŋuŋ su kpanaŋɔ̂ɔi. Kɛ́lɛ kúsɔnyɔ̂ŋ su-mɛni lɛɛ í kúsiɣe a ínûa.” Yâwɛɛ è ŋɔkpanaŋ-wooi kɛ̀ a nina (Ɛsedɔ 23:14-19; Dutɛrɔnome 7:1-5; 16:1-17) 10 Yâwɛɛ è mò ǹyɛɛi, “Ŋa pâi kpanaŋ-woo kɛ̂i káyêei. Ŋa pâi mɛni kpaya-kpaya kɛ̂ ínûai kélee ŋɛ́i-tuɛ nyii-ŋai da fé niî wɔ́lɔ kɛ́ ní ŋ̀éniɛi sui. Ǹûai kélee da pâi m̀ɛnii kâai ǹyãai a Yâwɛɛi ŋa pɔ̂ri gɛ̂i. Kpɛ́ni fêi, ŋa pâi mɛni maa pɔlɔɔ-pɔlɔɔ kɛ̂i ímɛni ma. 11 M̀ɛnii ŋa pâi môi yâ sâai, gɛ́. Ŋa pâi Amɔra-ŋai, Keena-ŋai, Ita-ŋai, Pɛriza-ŋai da Iva-ŋai é pɛ́lɛ Zɛbusa-ŋai dîa kpɛ̂i káŋɛi-tuɛ a tãi ká kɛ lɛɣɛ̂i la a diai. 12 É kɛ́ íkili ŋá a gɛɛ ǹɔii ka liî zui ka naa-ƃela káfe mɛni kpɛ̀tɛ káloai. Kà gɛ̀ tí, gɛ̀ ní ka ƃáre tɛ́ kákpîŋ perei. 13 Ka díɣâla-teƃele-ŋai kélee su kara da díkɔni maa waa-ŋai. Ká díwuru maa waa-ŋai su tée-tee. 14 “Káfe Ɣâla da kpɛ́ni fɛ̀li. Kpɛ́ni fêi, Ńyãai a Yâwɛɛ, ŋgáa a tólo Ɣâla. 15 Ka ǹɔii su-ƃelai káfe mɛni kpɛ̀tɛ kákîe-ni loai. Kà gɛ̀ tí, tãi da kɛ́ díɣâla-ŋai fɛlîi la pere sîi nyɔ́mɔɔ su, díkɛ sâla kùla diai, da pâi ƃɛlɛ tóli ƃôi a káa. Tãi da ka pâi dísâla mii-sɛŋ da miî lai, da pâi gɛi ká da mii. 16 Káfe dílônii-nɛyãai da kùla a nɛyâa kálônii-sinaai mɛni ma. Kà gɛ̀ tí, tãi da kɛ̀ díɣâla-ŋai fɛlîi la pere sîi nyɔ́mɔɔ-ŋa sui, da pâi kálônii-sinaai líi penêi dí nia mâ da dîa-ni díkɛ díɣâla-ŋai fɛ̀li. 17 “Káfe ɣâla-pɔkɔɔŋ-ŋa kpɛ̀tɛ kámɛni ma a káne ká díkɛ a Káɣâlai. 18 “Ka Dɛ́-sɛŋ féu kpoloi maa-kûui mɛi káa. Ka mii a fólo lɔ́ɔlu mɛi feerɛ Abi-ɣaloŋ su, yɛ̂ɛ berei ŋa mò la kâai. Kpɛ́ni fêi, maa ɣaloŋ tí ƃé ká kùla la Ize lɔii su. 19 “Núu-loŋ kélee da sua-loŋ kélee maa-ŋuŋ káa a ḿbɔɔ. Niŋa, ƃála da taa-tulɛ-sii kélee díloŋ-sîrɛi maa-ŋuŋ-ŋai kélee. 20 Kɛ́lɛ ka pâi wɔ́lɔ káwɛlɛ-sôoi ǹóŋ-sirɛ maa-ŋuŋ yâi pôlu a ƃála tɛɛ bɔ́ɔ ŋá. Ǹyaŋ ka wàla ǹyá pôlu, gɛ̀ ní fɛ̂ɛ ŋá ká kɔŋ ɣále. Fɛ̂ɛ ká kálônii-sinaai maa-ŋuŋ-ŋai kélee yá pôlu. “Núu da fé pà ŋɛ́i-tuɛ a ǹyée fôlo, fɛ̂ɛ sama-sɛŋ é kɛ́ ǹyêei. 21 “Ka tíi kɛ́ a fólo lɔ́ɔlu mɛi da, ká káfii tɔ́ɔ a mɛi feerɛ ɣelei, a nɛ̃ɛ maa kpîŋ é kɛ́ a kwaa sí tãi kpaa máŋ ká sí-sãai tée tãi. 22 “Ka mii-sãa ŋá tɛ́ gêi maa tãi maa kûui mɛi ká nyii gáa a ká-mii-ŋa maa-ŋuŋ tée tãi. Ka gúui mɛi káa nyii gáa a ŋ̀úru-ƃa kula kûui a góraŋ kpɛɛ ŋái. 23 “Fɛ̂ɛ kálônii-sinaai dí pá ŋɛ́i-tuɛ gîei saaƃa kóraŋ tɔnɔ su, ńyãai a Yâwɛɛ Eezuɛ Ŋɔɣâlai. 24 Ŋa pâi kákpɔara-ƃelai kulâi káŋɛi-tuɛ, ŋa kálɔii su kɛ́tɛi. Núu da kélee fé pâi kálɔii siɣêi à kɛ̀ ka pa ŋ́ɛi-tuɛ saaƃa kóraŋ tɔnɔ su Ńyãai a Yâwɛɛ Eezuɛ-ŋai Díɣâlai. 25 “Ka kɛ̀ taa-tulɛ kulâi a sâla mɛ̂ni ma, káfe gùla a kpólo nyii tɛ́-sɛŋ káa zui. Dɛɛ-mɛi kûui kɛ́ sala suai da fé nyìi é lɛ́ɛ la zu ɣele é ƃɔ́. 26 “Ka pá a kási-sãai m̀á maa-ŋuŋ Kaɣâlai Yâwɛɛ mu. “Ká fé ƃála-loŋ kpaa máŋ ƃoli-loŋ ɣìli a ǹee ŋíni-ya.” 27 Nya ƃe Yâwɛɛ è mò Mose ma ǹyɛɛi, “Ŋ̀óo-ŋai ŋí pɔ̃yɛ. Kpɛ́ni fêi, dí maa mɛni ƃé ŋa kpanaŋ-woo kɛ̂i la ka Eezuɛ-ŋai káyêei.” 28 Mose da Yâwɛɛ dí kɛ̀ naa a ɣele kûu buu náaŋ da kpíni kûu buu náaŋ. Vé ǹáa mii ní. Vé yá kpele ní. Nya ƃe Mose è gbanaŋ-woo kɛ́-woo-ŋai pɔ̃yɛ gɔni-ƃela-ŋai dîa nyii-ŋai kɛ̀ a Dɔ̂ŋ Puui. Mose è kùla Sana Yeei su é yéŋ 29 Tãi Mose è kùla la Sana Yeei ma gbanaŋ-wooi maa kɔni-ƃela-ŋai kɛ́ ƃò ǹyêei, vé kɛ́ ní a gɔ́lɔŋɔɔ a gɛɛ ŋ̀ɛ́i è kɛ̀ fôloi. Kpɛ́ni fêi, è lòno Yâwɛɛ pɔ́. 30 Tãi Eelɔŋ da Eezuɛ-ŋai kélee dí Mose kàa lai, ŋ̀ɛ́i è kɛ̀ fôloi, ǹyaŋ dí kɛ̀ yaôi a gɛɛ dí lɛ́ɣɛ gɔlɛ. 31 Nya ƃe Mose è dítòli. Eelɔŋ da ǹúu-kpului láa-tuɛ ƃelai kélee dí lène pôlu dí lí bɔ́. Mose è lòno dípɔ. 32 Naa pôlu ma Eezuɛ-ŋai kélee dí lɛ̀ɣɛ la. M̀ɛnii kélee Yâwɛɛ è mò ma Sana Yeei mai, è mò dîa. 33 Tãi Mose è kpɛ̀ɛ la lônoi dípɔi, è ŋ̀ɛ́i mɛi pɛ̂lɛ a seɣe. 34 Kɛ́lɛ tãi Mose è lì la Yâwɛɛ ŋɛ́i-tuɛ a gɛɛ é lóno bɔ́i, è zeɣei kùla ŋ̀ɛ́i é lɛ́ɛ la zu é kúla naa. Tãi è pà la pôlui, è m̀ɛnii kélee ƃò Eezuɛ-ŋai dîa Yâwɛɛ è mò mai. 35 Eezuɛ-ŋai dí Mose ŋɛ́i kàa gɛ́ fòlo. Mose è ŋ̀ɛ́i mɛi pɛlɛ ŋɔ́nɔ a zeɣei é lɛ́ɛ la zu é lí Yâwɛɛ ŋɛ́i-tuɛ a gɛɛ é lóno bɔ́. |
© 2012 Bible Society in Liberia
Bible Society in Liberia