FAA YÁKƐ KƆ́LƆI 2 - Kɛ́lɛ NiinaíKɔlɔí sí lɔ́ na Ngala fɛ́li mbélaitii faaw̃a tí Ɛ́fɛsɔ 1 I mɔɔ ɣɛi ma, “Kééla wói sí vɔ́nɛ malékai sí yéle í Ngála fɛ́li mbélaitii maah̃u ti Ɛ́fɛsɔ taa h̃u. ‘Sí lɔ́ í ngáá keela wói áá gúla síí w̃ɔ́i yáa temúleɣa ngɔ́felangɔitii tí hóuni ngísa lókoi ya ɛ́ɣɛ lɛ́i íwaa lɔ́ve tɔvé góóli lowa ngɔ́felangɔitii ndííwaa. 2 Ngí súúwɔlɔ sí kpɛ́lɛɛ wú kɛ́a. Ngí súúwɔlɔ kíya wú yéngenga ɛ́ɣɛ ndiibángi sí kínɛi wú ngéɣenga. Ngí súúwɔlɔ ngáá kɛ wɛ́i ló nyaama yélaa volu. Aáva wú sítii suugɔvɔ́nga táa ɣɛ́ ta tiyá lɔ́ ngáá Ngalángi géélaa kɛ́ aa ngáá tɔɔỹáá, aáva wú ɣɛ́a náa súuwɔlɔ ngáá kɛ tiyá lɔ́ ngáá ndɛɛ yélaa. 3 Wú lííbangɔɔ lé, wú fáa bɔ́lunda bih̃íw̃aa w̃ááhɔlɔnga fááw̃a, kɛ́ wáá nɛ́ɛ́ nduwuh̃úgulai wa. 4 Kɛ́ sí lɔ́ ngáá wú báálɛ hóu su. Wáá mɔ́ɔ́ loí ngáá ngé kíya wú ɣɛ́ngɔ lói ngáá ngé hése. 5 A gisíya ngáá kíya wú híɣenga wú lúva véle vándai wa. A vólu yáfe wú háá ỹɔítii mba, wú vóte sítii mba wú ɣɛ́ngɔ wáá kɛ́ hése. Ná wɔ́i ɣɛ́ vólu yáfei wú háá ỹɔítii mba, nyá lɔ́ɔ́ vá ngí wú ndá góóli lowaí yeɣé vóma. 6 Kɛ́ sí lɔ́ í ngáá wú háá vandaí. Wú hílingɔɔ lé ngáá nungái sítii ti lúva véle tí kúúwui ná h̃ú taá tolí ngáá Nékola kíya nɔ́ɔ sílingɔ ngáá ti ye. 7 Nuí faá ỹɛ́ni ngóli áá ɣɛ́ í wú mba, kɛ wolílo sí w̃á Hɛ́ɛ́ma Ỹínangi áá nde Ngala fɛ́li mbélaitii ma! Wɛ́i wú ndái áa ndoma, ngáá lúw̃ama wú lí Ngalangí bélei h̃ú wú ngulú wángi sí ta ỹɛ áá nuu wɔ́ ngáá kúnafɔ lɛ́ɛ́h̃ui.’ ” Kɔlɔí sí lɔ́ na Ngala fɛ́li mbélaitii faaw̃a tí Símɛna 8 I mɔɔ ɣɛi má, “Kééla wói sí vɔ́nɛ malékai sí yéle í Ngala fɛ́li mbélaitii maah̃u tí Símɛna taa h̃u. ‘Sí lɔ́ í ngáá kééla wói áá gúla síí w̃ɔ́i yaá í ngáá hésendaa w̃ɔ́i faa kpɛ́lɛɛ tɔ́kula héimai ɛ́ɣɛ ngakɛɛlɛ́ mɔ́i, lɛ́i í háángɔ, kɛ́ i ndɛɛh̃uu h̃ú múl̃ɔ. 9 Ngí wú w̃áánɔw̃ɔitii suuwɔlɔ́. Ngí súúwɔlɔ ngáá kɛ wú ỹááningɔɔ lé. Kɛ́ ngí kítei lé wú w̃á, wú bátɛngɔɔ lé! Faa ỹɔ́i sí kínɛi sítii taá bɔ́wɔ gúla ngáá Júsua kɛ́ táa ngáá Júsua tí ndéngɔ wú hááw̃a, ngí súúwɔlɔ. Tiyá lɔ́ ngáá Setána hitɛ polú yelaa! 10 Wálaa lúwa máanɔw̃ɔ fíli mbá wáá vá ngéɣema. A bɛlɛ́ ngí sí lé wú w̃a, Ngutuwɔ́ Ỹína Nyɔí lɔ́ɔ vá kɛ́ma ngáá háwu ti wú lɛ́ingaa víli kpindi vɛlɛ́ wú ngáá wú h̃úú í gɔ́vɔ, wáá ɣɛ́ maa bíndi vɛ́lɛi ná wú foló púúngɔ laa lówah̃u. A wáá vólu yáfe mbá, bele pá aa gula ngáá faa tá ngáá wú wú ngáá ló su, ngáá wú w̃ááỹaa fe ngáá kúnafɔ lɛ́ɛ́h̃ui. 11 Nuí faá ỹɛ́ni ngói áá ɣɛ́ í wú mbá, kɛ wólilo sí w̃á Hɛ́ɛ́ma Ỹínangi áá ndé Ngala fɛ́li mbélaitii ma! Wɛ́i wú ndái áa ndoma, sái hele kélei ɛi mɔɔ wú w̃áále ná wáá ngáá, tɛí mɔ́ɔ lo wú vílima ngɔmbu hó ngwalaí ya.’ ” Kɔlɔí sí lɔ́ na Ngala fɛ́li mbélaitii faaw̃a tí Pɛgɔ́mɔ 12 I mɔɔ ɣɛi má, “Keela wói sí vɔ́nɛ malékai sí yéle í Ngala fɛ́li mbélaitii maah̃u tí Pɛgɔ́mɔ tai h̃u. ‘Sí lɔ́ í ngáá keela wói áa gúla síí w̃ɔ́i yáa mbowá hɔ́kpɔ yándiili ndái í mba féle í ndá. 13 Ngí súúwɔlɔ ngáá kɛ mbéi wú na, na lɔ Setána w̃asandaí í na. Wú lɔ́wɔbaɣangɔɔ lé ngéya, wú lángi sí wú sú ngáá ngé wáá nɛ́ɛ́ kúlai yáa. Wáá ní hái gúlani yáa ná h̃ú bɛ́lɛ ti ní lɔ́wɔbaɣa yengé mɔí Átipa vááni mbéi Setána í na. 14 Kɛ́ fái sítii tɔ ngáá wú báálɛ hóu sú. Wú lɛ́ingaa lɔ na wú hítɛa kalambongí sí vólu Béél̃ɔ í Bééla galambóngɔ lá ngáá í Ísulɔ yeláitii píli faa ỹɔ́i ɣɛndaa h̃u. Ná wáá ngáá, mɛɛni sítii mɛ́ndai taá fé kɔɔ kɔ́ɔ ŋániaitii mbɛ taa ti yeɣé ngáá ngalángaa ɛ́ɣɛ kɔlɔsiyá mbóndai. 15 Ɛ́ɣɛ mɔ́ɔ, sítii tí kúúwui sí h̃u taá ɣɛ́ ma Nékola, wú lɛ́ingaa wú hítɛa ti gálambongi vólu. 16 A vólu yáfe wú háá ỹɔítii mba! Ná wɔ́i ɣɛ́ ná ɣɛ́ni, nyá lɔ́ vá wú yéle h̃umbuwa ngí lápi ngáá nátii ngáá mbowá hɔ́kpɔi áá gúla ndá. 17 Nuí faá ỹɛ́ni ngóli áá ɣɛ́ í wú mba, kɛ wolílo sí w̃á Hɛ́ɛ́ma Ỹínangi áá ndé Ngala fɛ́li mbélaitii ma! Wɛ́i wú ndái áa ndoma, ngáá wú wɔ́ ngáá ndɔwuh̃ú ỹɛ́ɛ́nii sí tá táa tolí ngáá máánai. Ngí mɔ́ɔ wú yíla ngíla kɔ́ ngáá kɔtu wólengi sí ndaahei níínai vɔ́nɛngɔ ma nuu fíli áá kɔ́lɔ kɛ nɔ́ɔ nuí síí w̃ɔ́i áá ɣɛ́ mááhɔlɔni.’ ” Kɔlɔí sí lɔ́ na Ngala fɛ́li mbélaitii faaw̃a tí Tayatálɔ 18 I mɔɔ ɣɛi má, “Keela wói sí vɔ́nɛ malékai sí yéle í Ngala fɛ́li mbélaitii mááh̃u tí Tayatálɔ taí h̃u. ‘Sí lɔ́ í ngáá keela wói áa gúla Ngalángi H̃íỹɛndou Loí yáa lɛ́i ngaah̃u gɛ́hɛi áa hólo sú í ɣɛ́ ngɔ́mbu hó ɛ́ɣɛ lɛ́i sí kɔwɔ́i w̃aa áá hólo míl̃a mil̃a í ɣɛ́ góóli wuyangɔ́. 19 Ngí súúwɔlɔ sí kpɛ́lɛɛ wú kɛ́a. Ngí wú lóngi h̃úúwɔlɔ ɛ́ɣɛ tɔ́wɔbaɣai wú sú ngáá ngé taá wú yéngengi ɛ́ɣɛ mɔ́ɔ wú lííbangi. Ngí súúwɔlɔ ngáá kɛ sí wáá kɛ sí h̃úi tɔvengɔ́ɔ́ lé sí w̃á wú ɣɛ́ngɔ wáá kɛ hése. 20 Kɛ́ sí lɔ́ ngáá wú báálɛ hóu su. Wú lókoheinga nyah̃ápoi sí wú taá ɣɛ́ ma Jɛsɛbɛ, lɛ́i íwaa bɔ́wɔ yéɣe ngáá Ngala ndáa háá lé mɔ́ɔ. Nyah̃ápoi sí aá lɔ́ɔ ní yénge mbeláitii ngakpólowa ngáá ngi gálambongi áa mbó ngáá ti ye ngáá tí víli kɔlɔsiyá mbóndaa h̃u ɛ́ɣɛ mɛ́ɛ́nii sí ỹɛ́ndai taá fé kɔɔ kɔɔ́ ŋánia yɛ taa ti yeɣé ngáá ngalángaa. 21 Ngí kúú hénga nyah̃ápoi sí yáa ngáá í vólu yáfe ngí háá ỹɔítii mba, kɛ́ aa kɛ́ma ɔ́ɔ́ lókogula ngi gɔ́lɔsiyangi h̃u. 22 Faalɔ, nyá lɔ́ɔ vá seebɛ vílima ma ɛ́ɣɛ ngi gɔ́lɔsiya mbeláitii ngáá tí w̃áá í nɔ́w̃ɔ na ká ká. Nyáá ngáá sí ɣɛ́ ngáá ti ye kɛ kíya suu í na, ná tɛ́i ɣɛ́ vólu yáfeni tí háá ỹɔítii mba táa kɛ taá tiyéni. 23 Nyá lɔ́ɔ ngi hítɛ polú yeláitii páá. Ngala fɛ́li mbélaitii kpɛ́lɛɛ taá ɣɛ́ náá suuwɔlɔ́ ngáá kɛ nyá lɔ́ ngí nuu kpɛ́lɛɛ kí ma háá wɔ́lɔ ɛ́ɣɛ ti liivó fáitii. Nyá lɔ́ɔ vá wú yíla ngíla fíli súúhouma kɔwɔ́ato wú lúva veléitii mba. 24 Kɛ́ wɛ́i kínɛi wú Tayatálɔ taa h̃u, wáá kɛ́ngɔ wɔ́ɔ́ hítɛ ti gálambo ỹɔ́u ỹɔungí vólu, wáá nɛ́ɛ́ kɔ́lɔ sí pekáitii taá tolí ngáá Setána lɔwuh̃u háá bikpíngi. Nyáá ngáá ndé wú w̃á ngáá kɛ ngáá mɔ́ɔ́ wú vílima faa véka fíli su kɛ fááw̃a. 25 Kɛ́ a ndi ngú ma ngáá wú lúva véle vándai sí wú kálanga í ló sú kpóloo ngí vá. 26-27 Wɛ́i wú ndái áa ndoma ɛ́ɣɛ wɛ́i wú gólongɔ áá ló mbú í ló sú í fólo ngetéyangi sí yakɛ́ɛ́lɛmai, ngáá wú wɔ́ ngáá ngakpangí sí ní kɛ́ɛ́ɣɛ í féngɔ ngéya. Ngáá wú wɔ́ ngáá ngakpá ngáá wú bándi bándi héi ndɔwɔlɔítii ma wú w̃ásandai h̃u wú ti woló ngólo kíya nɔ́ɔ fɛɛtó. 28 Ngí mɔ́ɔ wú wɔ́ ngáá ngelesú lémuleɣai. 29 Nuí faá ỹɛ́ni ngóli áá ɣɛ́ í wú mba, kɛ wolílo sí w̃á Hɛ́ɛ́ma Ỹínangi áá ndé Ngala fɛ́li mbélaitii ma!’ ” |
Bandi New Testament © Bible Society in Liberia, 2000
Bible Society in Liberia