Keela woó vándai Lúu í pɔ́nɛni kɔwɔ́ato Jísu Kílisitii wa LÚU 13 - Kɛ́lɛ NiinaíVolú yáfe í háá ỹɔítii mba ɔɔ ná láá le yí há 1 Folói ná, nungái sítii ti lɛ́ingaa ti ɣɛ́i na, ti yɛ́pɛni Jísu yelé kɔwɔ́ato Galéli yeláitii mba Páilɛɛ í ndéni tí tí váa. Tí tí vááni ná h̃u ti ɣɛ́i taá Ngala sááɣai gula. 2 Kɛ́ Jísu i ti woo yápoteni, i ɣɛ ti w̃a, “Aá lɔ wú gí ma ngáá Galéli yelái nátiini maa í nɔ́w̃ɔni h̃íí na sífaa ti ɣɛ́i ngáá faa ỹɔ́u yélaa í lɔ́ve Galéli yelaa vekaítii kpɛ́lɛɛ mba? 3 Ngí nde wú w̃a, aa ɣɛi h̃íí ná! Kɛ́ ná wɔ́i ɣɛ́ volú yaféni wú háá ỹɔítii mbá, wú kpɛ́lɛɛ wá bɛ́lɛ waa ha kíya nɔ́ɔ ti hááni.” 4 Jísu í mɔ́ɔ ɣɛ ti w̃a, “Nuu púúngɔ maah̃úú ngwáhakpangɔi sítii pá náa ngeleya pɛ́lɛi í wóloni ti w̃a í ti váani taí sí h̃ú taá náá lolí ngáá Sáilow̃ɔ, aa lɔ́ wú gí ma ti ɣɛ́i ngáá faa ỹɔ́u yélaa wala í lɔ́ve sítii kpɛ́lɛɛ mbá ti ɣɛ́i Jɛlúsɛl̃ɛ taa h̃u? 5 Ngí nde wú w̃á, aa ɣɛi h̃íí na! Kɛ́ ná wɔ́i ɣɛ́ volú yaféni wú háá ỹɔítii mbá, wu kpɛ́lɛɛ wá bɛ́lɛ wáá ha kíya nɔ́ɔ ti hááni.” Féki wuluí háánɛɛngi 6 Kɛ Jísu i faanɛ́ɛ́ngi sí héinga tí yɛ, i ɣɛ ta, “Siỹɛndópoi lɔ wɔ́lɔ í ɣɛ́i na, i ngulúi sí híni taá tóli ngáá féki wuluí ngí bélei h̃u. Folo yílaa, kɛ i liingá wɔlɛmá ngá ngáá ngi wángi kɛ́ aa ta fíli tɔ́ni nga. 7 Kɛ i ɣɛa kpelé w̃ááh̃u belé mɔ́i w̃a, ‘Wolílo sí w̃a ngáá nde í w̃a. Fowó sáángɔ laa lówah̃u, ngí pɛlɛngá vaamá mbéi ngáá wɔ́lɛ féki wuluí sí yá ngáá ngi wángi kɛ́ ngɛ́i ta fíli tɔ́ ngá. Faalɔ pɔ! Ndeé lɔ maa béma sí wa í ɣɛ́ lóóni kpeléi h̃u áá ndɔwɔlɔ́i w̃aahóu gbááma?’ 8 Kɛ́ kpelé w̃ááh̃u belé mɔ́i ná i siỹɛndópoi ná woo yápoteni, i ɣɛ ma, ‘Kawalái, bé mba nɛ́nɛ fowó yiláá fááw̃a múl̃ɔ, aáva nyá ngáá maayelé mbéle ngáá maa vúhandaa ngí saléi vú mbu. 9 Ná ngi wá ngáá héinga hówo nɔ́, kɛ i ɣɛa vaní, kɛ́ ná ngi wá ngɛ́i ɣɛ́ heiní ngá, kɛ yáa pɔ náa.’ ” Jísu i nɔɔnɔ ỹah̃ápo yiláá mbáloni 10 Júsuai ti Lɛ́ɛ́lɛmbo Ngála Fɛli Fólo yiláá má, Jísu i ɣɛi áá kalambongí wó Ngala fɛli máákpɔ wotaítii ti tá yiláá mbú. 11 Aáva nyah̃ápo yiláá i ɣɛi na, lɛ́i ỹína nyɔí í vɛ́lɛi polú í nɔ́ɔnɔ fowó púúngɔ maah̃úú ngwáhakpangɔ háaw̃a kotongɔ ɛ́i belé yandɔ́ kpósouŋ. 12 Ná Jísu í tɔní, i tolíni gakala, i ɣɛ ma, “Nyah̃ápoi, ngi í w̃ááhaalonga í héébɛi sí h̃u.” 13 Kɛ i lokoítii pɛ́lɛnga nyah̃ápoi w̃a, aáva ngamá nɔ́ɔ, kɛ nyah̃ápoi h̃uu í longá, i Ngala tɛ. 14 Ngamá nɔ́ɔ, Ngala fɛ́li máákpɔ wotaí w̃aa núu walaí liiỹáw̃al̃angɔ i ɣɛi lá, sífaa Jísu i nuu wálonga Ndɛɛlɛmbó Ngála Fɛ́li Fóloi w̃a. Faalɔ, i ɣɛi faŋaí w̃a, “Folo ngɔ́hitangɔ lɔ í ndɔ́wɔi góó h̃u ngenge fááw̃a, faalɔ, a va folói ná tá yiláá fíli má wú mbaló mááhɔlɔ, kɛ́ álaa ɣɛ́ ngáá Ndɛɛlɛmbó Ngála Fɛli Fóloi.” 15 Kɛ́ Ndemɔí Jísu i ngapóteni, i ɣɛ ta, “Wá lɔ ngáá Ngala fáa la mbélaa yaah̃ú kɛ́ aa wú lií h̃u! Wú yíla ngílaangi wú mbéi, kɛ́mbɛ wáá wú níkaitiini ngaa wú hóóhaalengitii fuló Ndɛɛlɛmbó Ngála Fɛli Fóloi w̃a, wú lí ngáá ti ye njɛí h̃u njɛ hé fááw̃a ti yɛ, kɛ́lɛi? 16 Kɛ́ nyah̃ápoi sí i ngáá Lébilah̃au laala lou, lɛ́i Setána í ngilingɔ́ ngáá seebɛ fowó púúngɔ maah̃úú ngwáhakpangɔ háaw̃a, kɛ aa pele w̃a Ndɛɛlɛmbó Ngála Fɛli Fóloi w̃a ngɔ́ɔ́ máahaalo sí yáa í ɣɛ́ngɔ ngiliní?” 17 Ná Jísu í ngoí sí léni, mbaahílima yélaitii ti wúfeni bɔwɔ́ yɛ. Kɛ́ nungáitii ti liilángɔ i ɣɛi lá ngáá káámaa haítii kpɛ́lɛɛ Jísu í ɣɛ́i áá kɛ. Faanɛ́ɛ́ngi kɔwɔ́ato mɔ́sita wuluí gáálɛi wa ( Máfiyu 13:31-32 ; Máa 4:30-32 ) 18 Kɛ Jísu i mɔɔningí wónga, i ɣɛ ta, “Ngalángi w̃ásandai ɣɛ kíli waa ngáá bɛɛ́? Bɛɛ́ lɔ ngáá súw̃a ma? 19 Kɛ kíli gulangɔ́ɔ́ lé ngáá kíya nɔ́ɔ ngulúi sí gaalɛ́i í na taá tolí ngáá mɔ́sita ná siỹɛ ngáá sí kpele h̃u. Aa haalé, í ɣɛ ngáá ngulú, w̃ɔniáitii tí va tí tí láángaitii tó ngi yékeitii mba.” Faanɛ́ɛ́ngi kɔwɔ́ato yíísii wa ( Máfiyu 13:33 ) 20 Kɛ Jísu i mɔɔ mɔɔningí wónga, i ɣɛ ta, “Bɛɛ́ lɔ́ ngáá Ngalángi w̃ásandai huw̃á ma? 21 Kɛ kíli gulangɔ́ɔ́ lé ngáá sí áá ɣɛ, ná nyah̃ái áá ngɛ́ingi ná híti taa tolí ngáá yíísii ngáá bilé bátɛ ngɛ́ingi ná taá tolí ngáá fulawái, í ló sitimá í ló su í bónda í lɛ́nga.” Pɛlɛ́ láa bɛ́ɛ́ngɔi ( Máfiyu 7:13-14 , 21-23 ) 22 Kɛ Jísu i lɔve tɔvénga taítii su ɛ́ɣɛ kokóitii ngá áá kalambongí wó náitii na í ɣɛ́i áá lí Jɛlúsɛl̃ɛ taa walái h̃u. 23 Siỹɛndópo yiláa i mɔɔniní, i ɣɛ ma, “Kawalái, aa ɣɛ́ sítii ti wumáá áá vá womá taá bih̃í?” Jísu i ti woo yápoteni, i ɣɛ ti w̃a, 24 “A kɛ ngáá hɛmbɛ́ fíli wú lɛ́ ngáá pɛlɛ́ láa bɛ́ɛ́ngɔi ŋál̃aa véle, bɔw̃álale ngí nde wú w̃á, nuu bíh̃iw̃aa ti yá lɔɔ́ ɣɛ taa yakpá ngáá ti lɛ́ aáva tɛí hómbo. 25 Ná léi nɔ́ɔ pɛlɛ́ w̃ɔ́i áá yóóɣe í pɛlɛ́i laabɔ́lu, wáá ɣɛ́ lóóni ngítii ya wáá pɛlɛ́i laa lúba wáá maanɛɛnɛ́ngi wo wáá ɣɛ́ tá, ‘Kawalái, pɛlɛ́i laawó kái ní lúwɔ.’ Kɛ́ aa wú wóó yápote, i ɣɛ wú w̃á, ‘Ngáá wú wɔ́lɔ kɛlaa mbéi wáá gúla na.’ 26 Wáá vá wáá ngoo yápote náa, wú ɣɛ́ ma, ‘A mú laaỹɛ́nga ỹanda yílaa, ná vólu, yíwaa ni galámbo ni láitii su ngití wála wálaitii nga.’ 27 Aa wú wóó yápote, i ɣɛ wú w̃á, ‘Ngáá wú wɔ́lɔ kɛlaa mbéi wáá gulá na. A hiɣe ngááh̃u, wú kpɛ́lɛɛ wá lɔ ngáá faa ỹɔ́u ɣɛ́ mbélaa!’ 28 Naa hɔwɔ́ wáá ɣɛ́ wáá wɔ́lɔ wáá laangɔ́lu yamɛ́ ná wáá Lébilah̃auni tɔ taa Áise ɛ́ɣɛ Jékɔ ɛ́ɣɛ Ngalá ndaa háá lé mbélaitii kpɛ́lɛɛ tí Ngalángi w̃ásandai h̃u, wá bútei vá wú bétevengɔ náa wa.” 29 Jísu í mɔ́ɔ ɣɛ ti w̃a, “Nungáitii taá gula ỹanda kpɛ́lɛɛ kpɛ́lɛɛ ngeleí sí wu ti héi héiw̃aitii Ngalángi w̃ásandai h̃u ngáá tí kooh̃unɛ́ɛ́ lááỹɛ ngwala wo. 30 Aáva sítii ti ngáá tɔwɔ́ mba yélaa taá ɣɛ́ ngáá tɔwɔ́ mba lala yélaa, sítii pá ti ngáá tɔwɔ́ mbá lála yélaa, tiyá lɔ́ taa ɣɛ́ ngáá tɔwɔ́ mbá yélaa.” Ndongí Jísu í ɣɛ́i su ngáá Jɛlúsɛl̃ɛ yeláitii ( Máfiyu 23:37-39 ) 31 Naa hɔwɔ́ vá, Júsuai sítii taa ɣɛ́ ti w̃a Falósiai ti lɛ́ingaa tí vááni Jísu yelé, ti ɣɛ́ ma, “Gula ỹandái mbéi wa yí lí ỹandá ta, bɔw̃álale Hɛ́lɔdi longɔ́ɔ́ lé í í váa.” 32 Kɛ́ Jísu i ti woo yápoteni, i ɣɛ ti w̃a, “A lí wú ndé habéi ná w̃a, wú ɣɛ́ ma nyá ngáá ỹína nyɔítii téve nungáitii polú, ngí seebɛ yeláitii mbaló kuu félengɔi sí h̃u. Ná sí áá gula su, ngáá víla náa ní yéngengi w̃a. 33 Kɛ́ ná fíli su, faa fíli ɔ́ɔ́ bɔ́ɔ́ ɣɛ, nyá lɔ́ pele laa lówah̃u kuu félengɔi sí laa lówah̃u bɔw̃álale aa ngáá solowo fáa ngáá tɔɔ́ Ngalá ndaa háá lé mɔ́ɔ váa ỹanda véka fíli í gúla Jɛlúsɛl̃ɛ volú.” 34 Kɛ Jísu i mɔɔ ɣɛa ta, “Éé Jɛlúsɛl̃ɛ yeláitii, wá lɔ wáá Ngalá ndaa háá lé mbélaitii páa, ná múl̃ɔ áá ti lɛ́ngaa lɔ́ve wú yéle wú ti hɔ́ɔ́ ngáá kɔtu. Naa héi w̃aá í ɣɛngɔ bih̃í káka ngí ɣɛ́ngɔ ngí wú vóngaitii ngatɛ́ mba ỹanda yílaa kíya tɛɛnjéi áá ngi yívoaitii ngatɛ́ mba govóngi wu, kɛ́ wáá béngɔ mbá ngɔ́ɔ́ kɛ. 35 Faalɔ, Ngalá tɔɔ́ lokogúla wú vɛ́lɛi háá h̃u, aáva nyá lɔɔ́ ndé wú w̃á ngáá wɔ́i mɔ́ɔ yaah̃ú lamá í lo su kpóloo táingi í foló ma ngáá wáá ɣɛ́ ta, ‘Hɛ́ɛ́ lɔ nuí sí w̃a, lɛ́i áá vá Ndemɔí Ngalá ndaaheíngi h̃u.’ ” |
Bandi New Testament © Bible Society in Liberia, 2000
Bible Society in Liberia