LÓÓMI 15 - Kɛ́lɛ NiinaíWaayaa nungáá vékaitii ndiilá 1 Muỹɛ́i mu h̃úúbangɔ áá ɣɛ́ la Ngala fái h̃u, a mú liilɔ́lɔ Ndemɔí Jísu volu yelaa vekái sítii ngeyá ti h̃úúbangɔ ɛ́i ɣɛ́ la Ngala fái h̃u. A málaa ɣɛ́ nɔ́ɔ maa yákpa ngáá a mú bɔ́wɔ liila. 2 A mú ɣɛ́ máá ti liivó fááni kɛ áá ɣɛ́ áá ti gúla faa h̃u ti h̃úú í bá Ngala fái h̃u. 3 Kílisitii ɣéle tɔ aa ɣɛi nɔ́ɔ áá yákpa ngáá ɔ́ɔ́ bɔ́wɔ liilá nɔ́ɔ, kɛ́ áá ɣéle, i ɣɛi ngáá kíya nɔ́ɔ pɔnɛngɔ́ Ngala Kɔ́lɔi h̃u ngáá sí, “Súúhalatangi nungái nátii tí mbóni ngáá í yé Ngála, kɛ nyá lɔ́ tí mbóni ngáá ngé.” 4 Aáva faítii pɔ́nɛngɔɔ lé Ngala Kɔ́lɔi h̃u ngáá kɛinɔɔ́ maayáá kalambo mááhɔlɔ su áá mú liibá, Í mú liiwúúlɛ. Ná ná vá ngáá ɣɛ́, kitomáá aa ɣɛ mu wa. 5 Ngalá tɔ́ áá kɛ́ ngáá háwu a mú ɣɛ́ ngáá ndiiba mbélaa, a mu liiwúú í lɛ. Bɛlɛ́ í kɛ ngáá háwu wú gísiyai í lí ngáá pele yílaa, wú hítɛ Jísu Kílisitii gɔwɔ vó njɛ́ h̃u. 6 Ná ná áá ɣɛ́, wáá héiw̃aa ɣɛ náá yíla, wú woo i ɣɛ́ su yíla wúwaa Ngála ndaaw̃áálɛ lɛí í ngáá Kɛɛɣɛí a mu Lemɔ́i Jísu Kílisitii hááw̃a. Ngala kééla woo vandái lɔ́ na nuu kpɛ́lɛɛ fááw̃a 7 A lokohéi ỹɔw̃ɔ́ ỹɔ́w̃ɔ wú Ngalángi wúfemai hááw̃a kíya nɔ́ɔ Kílisitii í lokohéingɔ wú wú. 8 Ngí ndé wú w̃a gíte ngáá Kílisitii i vaaní ngélei sí wu ngáá kɛinɔɔ́ í ɣɛ́ ngáá ngenge mɔ́ɔ́ Júsuaitii fááw̃a ngáá nga ngí ɣɛ́ kpál̃au ngáá kɛ Ngalá tɔ ngáá tɔwɔ́baɣa w̃ɔ́ɔ aáva i kúúlongi hítɛnga í mbóni ngáá Júsuai ti káwalani wɔ́lɔ tiyɛ́i ti ɣɛ́i ngáá nuu yánguyangɔni. 9 Sí mɔ́ɔ́ í kɛ́i Jísu Kílisitii í vááni ngeleí sí wu aá wáá ngáá kɛinɔɔ́ i kɛ ngáá háwu sítii taa ngáá Júsua tí Ngalá ndaaw̃áálɛ ngi yááh̃u w̃ááw̃aanumai hááw̃a ti yɛ. Maa hái waa nɔ́ɔ ngáá kíya pɔnɛngɔ́ Ngala Kɔ́lɔi h̃u, sí vá pɔnɛngɔ́ aá wáá ngáá sí, “Nyá lɔɔ vá sɛ́ɣɛɛ gulama héma i yɛ́ núngai sítii ngaah̃ú w̃a taa ngáá Júsua. Nyá lɔ́ɔ́ ngule hɔ́ɔ́lɛ, ngí í lááw̃aalɛ.” 10 Pɔnɛngɔ́ɔ́ lé múl̃ɔ Ngala Kɔ́lɔi h̃u ngáá sí í ɣɛ́ngɔ ta, “Wɛ́i wáá ngáá Júsua, a vá wú kóóh̃unɛɛ gúla wáá Ngalángi vóngaitii.” 11 Sítii múl̃ɔ ti vɔ́nɛngɔi tiyá wáá ngáá sí, “A Ndemɔí Ngalá ndaaw̃áálɛ wɛ́i kínɛi waa ngáá Júsua, a ndaaw̃áálɛ wɛ́i kínɛi wú ndɔwɔlɔ́itii sú ngeleí sí wu.” 12 Sí vá tɔ múl̃ɔ Ngalá ndaa háá lé mɔ́i Aisáya í ndéni, i ɣɛi ta, “Nuu tá lɔɔ vá gúlama Jɛɛ́se lé kpambíi h̃u. Áa ɣɛ́ nungái sítii mááh̃u taa ngáá Júsua ngáá masa ngwála aáva taá gíto mba.” 13 Nyá lɔ́ɔ́ Ngala fɛ́li ngáá Ngalá lɛ́i áá kɛ nuu gítomaa í ɣɛ́ na ngáá i kóóh̃unɛɛ wála yéi wú w̃a, wú lííheingɔ í ɣɛ́ la gíte ngwala ngáá sífaa wú lángɔ lá kɛinɔɔ́ Hɛ́ɛ́ma Ỹínangi yákpangi w̃áá véle w̃a kitomáá í ɣɛ́ wú wá gíte ngwala. Pɔ́ɔ Yála ngóó lendáá yengengí 14 Mu mbála Yála fɛ́li mbélai, nyá gítei ndángɔɔ lé lá ngáá wú lúva veléi vangɔ́ɔ́ lé ngwála aáva wú kéle ɣelengí kpɛ́lɛɛ mááhɔlɔnga ngáá áá kɛ wú ɣɛ́ wáá kálambo mbó ngáá ỹɔw̃ɔ́ ỹɔ́w̃ɔ. 15 Kɛ́ nyáá vá ngí yɛ́pɛnga wú yéle kɔlɔí sí h̃u ngí wú gísitɛ faa lɛ́ingaa wa bɛ́kpɛ ngí ngákɛ gíte ngáá wú ye kpál̃au. Aáva ngí hómboi ngí ná ɣɛ́ nduwá fíli aa ɣɛí su sífaa Ngalá ngí naa gúlangɔ kɛlɛ́ma mbɛ́ 16 ngáá ngí ɣɛ́ ngáá ngenge mɔ́ɔ́ Jísu Kílisitii yɛ sítii fááw̃a taa ngáá Júsua, ngí ɣɛ́ ngáá Ngala sááɣa gula mɔ́ɔ́ ɣɛ kíli ngi gééla woo vándai lé fái h̃u. Ngalá ngí sí ɣɛ́ngɔ ngáá kɛinɔɔ́ Hɛ́ɛ́ma Ỹínangi í kɛ́ ngáá háwu sítii taa ngáá Júsua ti ɣɛ́ ngáá Ngalángi vóngaa, ti ɣɛ́ ngáá kíya nɔ́ɔ saáɣa vanda faa vó fíli ɛ́i ɣɛ́ mba Ngala faaw̃a aáva áá ɣɛ́ ngáá Ngalá ndíila kéle. 17 Kpáha gilíí Jísu Kílisitii wa, ngáá ní yéngengi w̃ááyonga tevé ngíwaa mbó Ngalá mbɛ́. 18-19 Seímil̃a p̃ɛ́ɛ́, sí léi nɔ́ɔ ngáá yɛ́pɛ mba ngáá ndiibá aá waa ngáá kíya Kílisitii í kɛ́a ngáá háwu sí ngáá kɛ́ ɛ́ɣɛ sí ngáá ndé, káámaa haa gɛvɛlɛ kɛvɛlɛngáitii tíwaa ɣɛ́ ɛ́ɣɛ sí Ngalángi Hɛ́ɛ́ma Ỹínangi iwaa kɛ ngi yákpangi w̃áá véle w̃a, ná lɔ́ í kíya sítii taa ngáá Júsua tíwaa gólo Ngalá mbɛ. Í séi náá Jɛlúsɛl̃ɛ taa walái h̃u í lí náá tataí sí h̃uu ɣéle tɔ taa náá lolí ngáá Elelikɔ ngí vílaa Ngalángi gééla woo vándai léma náitii kpɛ́lɛɛ kɔwɔ́ato Kílisitii wa. 20 Nápa aá lɔ́ nɔ́ɔ ndíí wa ngáá ngí Ngalángi gééla woo vándai le ỹandái mbéitii taá nɛ́ɛ faa wɔ́lɔ ná kɔwɔ́ato Kílisitii wa. Ná vá kɛngɔ́, ɛi mɔɔ ɣɛ ngáá nuu vékaa yénge mbongɔ́ ngɔ́ɔ́ ɣɛ́ nɔ́ɔ ngáá tá héi nda. 21 Maa hái waa nɔ́ɔ ngáá kíya pɔnɛngɔ́ Ngala Kɔ́lɔi h̃u, sí vá pɔnɛngɔ́ aá waa ngáá sí, “Nungái sítii taa nɛ́ɛ́ ɣɛngɔ faa léni tí w̃a kɔwɔ́ato mba tiyá lɔɔ vá tɔ́ma, tiyɛ́i taa nɛ́ɛ́ ɣɛngɔ faa ỹɛ́nɛni kɔwɔ́ato mba tiyá lɔɔ vá faa yátɔma kɔwɔ́ato mba.” Seí heíngi Pɔ́ɔ i kpátɛni gi ma ngáá í mbó Lóómi taa walái h̃u 22 Ná lɔ́ í kɛ́a kuu bíh̃ingɔ w̃ááh̃u, ngáá ɣɛ́ lói ngí vá kɛ́ ɛ́i holowo ngéya. 23 Ngengengí i vilánga ngéya tátai sítii su aáva múl̃ɔ fowó bíh̃iw̃aa w̃ááh̃u ngí ɣɛ́a ngáá naa w̃ɔ́ni mɔ́ni kɛ ngáá ngí wú héi heí. 24 Faalɔ, ngí kpátɛa náa gí ma ngáá ngí wú héi heí ngáá ná h̃u ngáá ɣɛ́a lí ndɔwɔlɔ́i sí h̃u taá naa lolí ngáá Sip̃ee. Ngáá ló gɔwɔ́ h̃u wú yéle kuu félengɔ hááw̃a, wáá vá wáá lóko bɔ náá mbá ní híyangi h̃u aá lí Sip̃ee. 25 Kɛ́ kíya suu í na nɛ́nɛ Jɛlúsɛl̃ɛ taa walái h̃uuhíya tɔ í kɔ́wɔ yá. Ngalángi vóngai tí na ti w̃ááhiya tɔ ngí su. 26 Mu mbála Yalá fɛ́li mbélai sítii tí Mɛsedóniya ɛ́ɣɛ Akáya lataítii su, tí tóko bɔmba hengɔ́ ndííwole w̃ááh̃u Ngalángi vóngai sítii mbɛ tí Jɛlúsɛl̃ɛ ti ngáá nyaaní yélaa. 27 I ɣɛi ngáá ti liivó fáá ngáá tí kpɔ́mbai ná wó. Seímil̃a p̃ɛ́ɛ́, áá lɔ́ ngáá tí w̃áágule ngáá tí kɛ sífaa, tiyɛ́i taa ngáá Júsua tí Ngala fái w̃ááhɔlɔnga Júsuaitii maa véle w̃a. Faalɔ, tiyá bɛ́lɛ aá lɔ́ nɔ́ɔ ti w̃a ngáá ti w̃áágule ngáá sí táá maahɔ́lɔ yaá wɔ́li sú ti tá he Júsuaitii mbɛ́. 28 Ná náa ngáá lí ngí toko bɔmbái sítii tokola tí yaá mɛ́ɛ́ ngáá síyangi yéɣe náá ngáá ngí lí Sip̃ee. Naa h̃uu vá tɔ náá ngáá wú héi heí p̃ɛ́ɛ́ ngɔ́ɔ́ ɣɛ́a lɔve ngí lí Sip̃ee. 29 Ngí súúwɔlɔ ngáá ná ngáá vá wú yéle Kílisitii nɛ́ɛ́mai áá yéi wú w̃a, ngwala yambɔ́ɔ́lɔngɔ aa ɣɛ la. 30 Mu mbála Yalá fɛ́li mbélai, a mu Lemɔ́i Jísu Kílisitii yákpangi w̃áá véle w̃a ɛ́ɣɛ ndongí áá gúla Hɛ́ɛ́ma Ỹínangi yáá, laá lɔ́ ngíwaa ló mááh̃u ngáá wú w̃áánɛɛnɛ gíte ngáá hɛmbɛ́ fíli ngáá wú báha mbá Ngala fɛ́lindai h̃u mbɛ́. 31 A Ngala fɛ́li ngáá Ngalá ngí mááh̃u béle sítii ngeyá taa lái ngáá Jísu ti Judíya lataí h̃u. Ná vólu mɔ́ɔ́, Ngalangí vóngai sítii tí Jɛlúsɛl̃ɛ taa walái h̃u ti liilɛ́ingɔ í ɣɛ́ la ngengengí sí hááw̃a ngíwaa mbo. 32 Faalɔ, ná Ngalá ngáá luw̃a ma, ngáá vá ngí wú héi heí kooh̃unɛɛ wala w̃ááh̃u aáva maa héi heingí í ɣɛ́ ngáá ndɛɛlɛmbó fááw̃a. 33 Bɛlɛ́ Ngalá lɛ́i áá ndiiheí hé nuu yɛ́ í ɣɛ́ wú lóów̃a wú kpɛ́lɛɛ. Amíína. |
Bandi New Testament © Bible Society in Liberia, 2000
Bible Society in Liberia