TI GƐ́Ɛ́ HAÍTII 24 - Kɛ́lɛ NiinaíJúsuaitii ti Pɔ́ɔ gɛɛhɔ́ngi h̃úúɣɛni 1 Ná foló ndɔ́ɔ́lungɔ í gúlani su, Ngala sááɣa gula mbélai ti wutúwɔɔ w̃ɔ́ɔ́ walaí sí taa ɣɛ́ ma Ananáya, taá Júsuai ti géle ɣele mbeláitii tɛingáá kpahangɔ́ lɔ́ya yiláa mbá sí taa ɣɛ́ ma Tɛ́tɛlɔ, tí vaaní Sɛsɛ́liya, Masangí Fílesi yéle, ti fái sítii súúɣɛ lá ti ɣɛ́i pɛlɛní Pɔ́ɔ wa. 2 Ná ti Pɔ́ɔ lolíni kóótii h̃u, Tɛ́tɛlɔ i ngi ndá yɛ́pɛi h̃úúɣɛni Masangí Fílesi gakála, i ɣɛ ta, “Ní kuu h̃úú gooh̃ángɔ ɣɛ́a ndiilɛí h̃u í w̃ásandai h̃u. I géle ɣele maa véle w̃á masandái h̃u, yí kɛngá ngáá háwu faa bíh̃iw̃aa i laá pele w̃a ndɔwɔlɔ́i sí h̃u. 3 Ỹandá fíli nɔ́ɔ ɛ́ɣɛ pele fíli sú nɔ́ɔ nuu áá gisíya lá, ní fái sítii ngeɣéngɔ ngáá faa hína aáva ní kahebɛ bútei í w̃á, Masangí Fílesi, fái sítii faaw̃a. 4 Ngáá loí ngɔ́ɔ́ í w̃áá holó lí ngwala. Kɛ́ ngáá ɣɛ́ loí kái yí liilɔ́lɔ kulo, yí ni hái sí ỹɛ́ni. 5 Ní siỹɛndópoi sí lɔ́ngɔ ngáá kɛ tulɔ́bu gula mɔ́ɔ́ le. Aá lɔɔ́ kɛ ngáá háwu kpɔɔlɔ walá wala áá la Júsuaitii ndowah̃u ndɔwɔlɔ́i sí h̃u hááli hááli. Sítii tí woo ɣɛ́a su yílaa, tí ngoo yílaangi sí bátɛ taa ɣɛ́ ma Násɔlɛ Woo Yiláangi, laá lɔ í ngáá ti wutúwɔɔ w̃ɔ́i. 6 Hɛ́ɛ́ma Yála Pɛ́lɛi wu ɣéle tɔ i ɣɛngɔ náa í naa ɣɛ ngáá kpaló mba ỹánda, niỹá va ní sóu. [Ní kpatɛní gi má ngáá ní kɔsɔ́ ngáá ni bɔwɔ́ havaí w̃aa véle w̃a, 7 kɛ́ Lóómi hoyaitii ti w̃ááh̃u w̃ɔ́ɔ́ walaí sí taa ɣɛ́ ma Lésiya, laá lɔ í vááni í kulá ni yaá ngáá ngakpá ngwála. 8 I nde ngáá sítii tí faa vɛ́lɛngɔ Pɔ́ɔ wa, ti vá í yélengi.] Ná yá bútei sí yáá Pɔ́ɔ w̃ɔɔni mɔɔní, yáá hómbo yí ɣɛ tɔɔỹái wɔlɔ kɔwɔ́ato faí sí kpɛ́lɛɛ mbá níwaa pɛ́lɛ mba.” 9 Júsuaitii tí ndéni náa ngáá tɔɔỹáá waa maa hái nátii kpɛ́lɛɛ kɔwɔ́ato Pɔ́ɔ wa. Pɔ́ɔ i w̃aa haa léni Masangí Fílesi gakála 10 Ná Masangí í Pɔ́ɔ lolíni ngáá loko ngáá í ngi ndá yɛ́pɛi h̃úúɣɛ, Pɔ́ɔ i ngoo yápoteni, i ɣɛ ma, “Ngí kɔlɔ́ ngáá kɛ yí ɣɛ́a ngáá faa h̃uu haa lé mɔ́ɔ ndɔwɔlɔ́i sí w̃ááh̃u fowó bíh̃i bíh̃i faaw̃a. Faalɔ, ngáá ní gɔ́sɔngi gúla í gákala ngáá kooh̃unɛ́ɛ́. 11 Yá bútei yáá hómbo yí maa hái ná yakúla mba, yí ngátɔ mba ngáá kɛ aa nɛɛ lɔvení foló púúngɔ maah̃úú félengɔ w̃a í séi ná h̃uu w̃a ngí lɛ́ɛ́ngɔ Jɛlúsɛl̃ɛ Ngala fɛ́lima. 12 Sítii tí fái vɛ́lɛngɔ mbá taá tɔ́ngɔ ngɔ́ɔ́ ɣɛ́ ngáá w̃ááɣaali ngáá nuu Hɛ́ɛ́ma Yála Pɛ́lɛi góvii h̃u kɛlaa ngɔ́ɔ́ faŋa wu séi wa Ngala fɛli máákpɔ wótaitii mbu ɔɔ ỹanda fíli taa walái ná h̃u. 13 Aáva tɛí hómbo faí sítii tí pɛlɛngɔ́ mbá tɔɔ́ hééle gulá mba ngáá kɛ tɔɔỹáá le. 14 Kɛ́ aáva, ngáá luw̃á ma ngáá kɛ Ngalangí sí ni káwalani tɔ́ɔ́ fɛli, laá lɔ ngáá fɛli. Ná wáá ngáá, nyá lɔ Ngala fɛ́li pélei sí w̃a taá ɣɛ́ ma Ndemɔí Jísu Ndá Vélei. Aá vá tɔ ní háá vɛlɛ mba yélaitii táa nde ngáá kɛ ndɛɛ vélee le. Aáva ndángɔɔ lé ngáá sí kínɛi savaí Ngalá ngí féni Muusé yáá í ndéngɔ ma ɛ́ɣɛ sí Ngalá ndaa háá lé mbélaitii ti pɔnɛní. 15 Naá nungái sítiini ni gitómai i yíla kpé. Ná wáá ngáá, Ngalá tɔɔ vá telembo mbélaitii ɛ́ɣɛ nyaama yélaitii mbuyoɣéma sái h̃u. 16 Faalɔ, nyá lɔɔ́ yakpá hɔ́wɔ fíli ngáá kí mái í ɣɛ́ kpál̃au faí sítii su ngáá kɛ, ti ɣɛ́ pele w̃a ni lówah̃u naá Ngalá ɛ́ɣɛ nuu búsaitii. 17 Fowó lɛ́ingaa gulangɔ́ w̃a náa su, ngáá ɣɛ́ngɔ Jɛlúsɛl̃ɛ, kɛ́ ngí yángaimanga naa ngáá maa batɛ́ni mu mbála Yalá fɛ́li mbélaitii ngelé ti ỹááningɔi, ná vólu, ngáá ngí Ngala sááɣa wɔlingáitii fe. 18 Ngúyangɔ i ɣɛi lá fó Júsuaitii ni hávai w̃aa véle w̃a na h̃u ti tɔ́ni Hɛ́ɛ́ma Yála Pɛ́lɛi góvii h̃u ngáá faí sítii kɛ. Faŋa fíli aa ɣɛi má kɛlaa tóko ɔ́ɔ́ ɣɛ́ faa h̃u ỹaaní fáá fíli su. 19 Kɛ́ Júsuaitii tɛingáá sítii ti gúlangɔ Ésiya lataí h̃u ti ɣɛ́i na. Tiyá vá tɔ kulé í ti w̃a ti ɣɛ́ mbéi faí sí léndai yaah̃ú w̃a, tí fái sítii pɛlɛ mbá. 20 Ɔɔ ná láá le, sítii kele tɔ ti mbéinda, bɛlɛ́ lɛ́ɛ tí ndé ngáá ná wɔ́lii taa ɣɛ́ faa ỹɔ́u fíli tɔ́ngɔ sú, naa h̃u ngí ɣɛ́i lóóni Faa H̃úú Haa Lé Mbélaitii kakála. 21 Kɛ náa aa ɣɛ ngáá faa yílaangi sí hááw̃a ngí woo lɛ́ni lá naa h̃u ngí ɣɛ́i lóóni ti gakála. Maa hái vá mbaa ngáá sí ngí ndéni, ngí ɣɛ́ ta, ‘Nyá lɔ háá lóóni kɔsɔ́nga wú gákala sífaa kítomai waa ngáá mbuyoɣe saa h̃úi saa yeláitii mbɛ.’ ” 22 Aáva Masangí Fílesi lɛ́i í ɣɛ́i faa wɔ́lɔ kpál̃au kɔwɔ́ato Ndemɔí Jísu Ndá Vélei wa i kpɔɔlɔ́i w̃aa hóuni, í nde ti w̃a, i ɣɛ ta, “Ná Lésiya lɛ́i í ngáá sóyaitii ti w̃ááh̃u w̃ɔ́ɔ́ walaí áá ɣɛ́ vaaní, ngáá wú bɔ́ɔ́lɔi waaléve naa.” 23 I ndení sóya nuu walaí w̃a ngáá Pɔ́ɔ í ɣɛ́ toko h̃u. I ɣɛi mɔ́ɔ́ ma, “Aáva yí ɣɛ́ yáá kuu hé mbɛ, í ɣɛ́ áá wu maá haa ɣɛ́. Ná vólu, yálaa léle ngi mbálangaitii mbɛ ti ɣɛ́ taa kpeɣéma háitii kɛ mbɛ.” Pɔ́ɔ i ɣɛi Dulusélɔni ngaa Masangí Fílesi gakála 24 Ná kuu félengɔ í gúlani su, Masangí Fílesini ngaa ngi ỹáh̃ai Dulusélɔ lɛ́i í ɣɛ́i ngáá Júsu w̃ɔɔ tí vááni, Masangí Fílesi i keela lɔ́veni Pɔ́ɔ vomá ná í va. Aáva ná í vááni, Masangí i wolíloni ma ná Pɔ́ɔ í yɛ́pɛni kɔwɔ́ato ndangí wá i ɣɛ́i su ngáá Jísu Kílisitii. 25 Kɛ́ kíya Pɔ́ɔ í ɣɛ́i áá lí ngáá yɛpɛndáá kɔwɔ́ato telembo fáá taá bɔwɔ w̃aa wolongí wá, ná vólu múl̃ɔ, kɛ kíya kúna Ngalá ngáá vá nungáitii kpɛ́lɛɛ kɔ́sɔ ma, nduwái i ɣɛi náa Masangí Fílesi h̃u. Kɛ i ɣɛa Pɔ́ɔ w̃a, “Gɛɛlɛ náá míl̃a, yí li. Sɔ́wɔi ngáá loko hɔ́lɔ ngáá keela lɔ́ve náa múl̃ɔ í yéle ngáá yí va.” 26 Kɛ́ ná sɔ́ i ɣɛ́i su, Masangí Fílesi gi ngí ɣɛ́i na ngáá kɛ Pɔ́ɔ lɔɔ vá kápa tɔvemá loko wu ngelé. Faalɔ, ɔ́ɔ keela ló Pɔ́ɔ wa kuu bíh̃iw̃aa w̃a, í yɛ́pɛ ngelé. 27 Ná fowó félengɔ í ɣɛ́i náá gúlani su, siỹɛndópoi sí taa ɣɛ́ ma Pɔ́kiyɔ Fɛ́sitɔ laá lɔ náa í Masangí Fílesi vómai yeɣéni masandái h̃u. Kɛ́ sífaa Masangí Fílesi í ɣɛ́i loní í w̃aaw̃ɔni Júsuaitii ngeyá, faalɔ, aa kɛní ɔ́ɔ́ Pɔ́ɔ gula kpindi vɛlɛ́i wu, i ndoí na. |
Bandi New Testament © Bible Society in Liberia, 2000
Bible Society in Liberia