Matíe 24 - MAWUXÓWÉMAJezu ɖɔ è nǎ gba sinsɛnxɔ ɔ́ ( Maki 13.1-2 ; Luki 21.5-6 ) 1 Ée Jezu tɔ́n sín sinsɛnxɔ ɔ́ mɛ bó ɖidó ɔ́, ahwanvú tɔn lɛ́ɛ sɛ yá ɛ, bó ɖɔ é ní kpɔ́n lě e è gbǎ sinsɛnxɔ ɔ́ sín xɔ lɛ́ɛ gbɔn é. 2 Jezu ka ɖɔ nú yě ɖɔ: “Mi ma mɔ nǔ énɛ́ lɛ́ɛ bǐ a? Má ɖɔ nǔgbó nú mi: awǐnnya e è dǒ mɛ yě ná lɛ́ɛ ɔ́, ɖě sɔ́ ná wá nɔ ɖě jí ǎ; bǐ wɛ è nǎ mu.” Jezu ɖɔ xó dó nǔ nyanya e ná wá jɛ lɛ́ɛ wú ( Maki 13.3-13 ; Luki 21.7-19 ) 3 Jezu ka wá jínjɔ́n ayǐ ɖo olívutín só ɔ́ jí, bɔ ahwanvú tɔn lɛ́ɛ ɖokpónɔ yi mɔ ɛ, bó kanbyɔ́ ɛ ɖɔ: “Hwetɛ́nu wɛ nǔ e a ɖɔ nɛ́ ɔ́ ná wá jɛ dó? Ani wɛ ka ná ɖe hwenu e a nǎ lɛ́ kɔ wá ayǐkúngban jí fí ɔ́, kpódó hwenu e gbɛ élɔ́ ná vɔ dó ɔ́ kpán xlɛ́ mǐ? Ɖɔ nú mǐ ná se.” 4 Jezu ka yí gbe nú yě ɖɔ: “Mi hɛn ayi mitɔn, bónú mɛɖé má wá blɛ́ mi ó, 5 ɖó mɛ gěgé ná sɔ́ nyǐkɔ ce, bó ná wá xwetɔ́n, bó ɖɔ: ‘Nyɛ wɛ nyí Klísu ɔ́;’ lobo ná flú mɛ gěgé. 6 Mi ná wá se ahwanfunfun sín zǐngídi ɖo fí e sɛkpɔ́ mi lɛ́ɛ, bó ná nɔ́ se ahwanfunfun sín xó ɖo fí e lín dó mi lɛ́ɛ. Ado ma hu mi ó; ɖó nǔ wɛ nyí bó ɖó ná jɛ; amɔ̌, gbɛvivɔ sín hwenu ɔ́ ko nɛ́ ǎ. 7 Akɔta ɖě ná sí te dó ɖě jí, bɔ axɔ́súɖuto ɖě ná sí te dó ɖě jí; adɔ ná tɔ́n, bɔ ayǐkúngban ná dǎn wǔ gbɔn fí tɛnmɛ tɛnmɛ. 8 Có, nǔ énɛ́ lɛ́ɛ ka ko nyí nǔɖé ǎ; bǐbɛ́ wǔvɛ́mimɔ lɛ́ɛ tɔn kpowun wɛ. 9 “È nǎ wlí mi jó, bɔ è nǎ dó tagba nú mi, káká bó hu mi. Mɛ bǐ ná gbɛ́ wǎn nú mi, ɖó nyɛ wú. 10 Hwenɛ́nu ɔ́, mɛ e ɖi nǔ nú mì lɛ́ɛ gěgé ná jó nǔɖiɖi yětɔn dó. Yě ná nɔ́ slɛ́ yěɖée, bó ná gbɛ́ wǎn nú yěɖée, 11 bɔ mɛ e nɔ sɔ́ yěɖée dó ɖó gbeyíɖɔ Mawu tɔn lɛ́ɛ gěgé ná wá xwetɔ́n, bó ná flú mɛ gěgé. 12 Adǎnúwiwa ná kpé fí bǐ bɔ nǔɖitɔ́ gěgé sín wǎn yí nú nɔzo ná ɖe kpo. 13 Lo ɔ́, mɛ e ná dɛ ɖo ya énɛ́ lɛ́ɛ nu káká yi fó ɔ́, è nǎ hwlɛ́n ɛ gán. 14 È nǎ jlá axɔ́súɖuɖu Mawu tɔn sín Wɛn Ɖagbe gbɔn gbɛ ɔ́ bǐ mɛ, bónú é ná nyí kúnnuɖiɖe nú gbɛtɔ́ lɛ́ɛ bǐ. Énɛ́ ɔ́ gúdo ɔ́, gbɛ ɔ́ ná vɔ. Suɖunú ( Maki 13.14-23 ; Luki 21.20-24 ) 15 “Énɛ́ ɔ́ wútu ɔ́, mi ná mɔ suɖunú baɖabaɖa e xó gbeyíɖɔ Mawu tɔn Daniyɛ́li ko ɖɔ ɖ'ayǐ ɔ́ ɖo tɛn mímɛ́ ɔ́ mɛ. Mɛ ɖé xa nǔ énɛ́ lɛ́ɛ hǔn, ní bó mɔ nǔ jɛ wú. 16 Hǔn, mɛ e ɖo Judée lɛ́ɛ bǐ ní hɔn yi sókan mɛ. 17 Mɛ ɖé ka ɖo xɔ tɔn ta hǔn, ní ma sɔ́ jɛ te bo wá sɔ́ nǔɖé ɖo xɔ tɔn mɛ cóbó hɔn ó. 18 Mɛ e ka ná ɖo gle mɛ ɔ́ ní ma ɖɔ émí ná lɛ́ kɔ wá zé awu émítɔn ɖaxó ɔ́ ɖo xwé gbe ó. 19 Azǎn nyanya wɛ azǎn énɛ́ lɛ́ɛ ná nyí nú nyɔ̌nu e ná ɖo xo, kpódó éé ná ɖó vǐ ɖo anɔ̌nu hwenɛ́nu lɛ́ɛ kpó. 20 Mi sa vo nú Mawu, bónú hwenu e mi ná hɔn dó é ma nyí avivɔ ɖaxó ɔ́ hwenu ó; é ní ma ka nyí gbɔjɛzán Jwifu lɛ́ɛ tɔn gbe ó; 21 ɖó adǎn e na wá gbo gbɛtɔ́ lɛ́ɛ hwenɛ́nu ɔ́ na syɛ́n dín, bɔ mɔ̌hunkɔtɔn ko jɛ kpɔ́n gbeɖé sín hwenu e Mawu ko ɖó gbɛ ɔ́ káká wá jɛ din é ǎ; nǔ mɔ̌hunkɔ ɖě ká sɔ́ ná jɛ gbeɖé kpɔ́n ǎ. 22 Nú Mawu ma ko ɖe wǔvɛ́ mimɔ énɛ́ lɛ́ɛ sín azǎn kpo wɛ ǎ ɔ́, mɛ ɖěbǔ na gán ɖ'é mɛ ǎ. Lo ɔ́, Mawu ko ɖe azǎn ɔ́ kpo ɖó mɛ tɔn e é cyán lɛ́ɛ wú. 23 “Ényí mɛɖé wá ɖɔ nú mi hwenɛ́nu ɖɔ: ‘Mi kpɔ́n! Klísu ɔ́ ɖo fí;’ abǐ ‘É ɖo dɔ̌n hǔn, mi ma ɖi ó’; 24 ɖó mɛ e nɔ sɔ́ yěɖée dó ɖó Klísu ná lɛ́ɛ kpódó mɛ e nɔ sɔ́ yěɖée dó ɖó gbeyíɖɔ Mawu tɔn ná lɛ́ɛ kpó ná wá xwetɔ́n. Yě ná nɔ́ jlɛ́ nǔ tɛnmɛ tɛnmɛ lɛ́ɛ, bó ná nɔ́ dó nǔdábaɖa ɖaxó ɖaxó lɛ́ɛ sin, bɔ nú yě sixú kpé wú wɛ ɔ́, yě ná flú mɛ e Mawu cyán lɛ́ɛ lɔmɔ̌. 25 Énɛ́ un ko ɖɔ ɖ'ayǐ nú mi nɛ́. 26 “Ényí mɛɖé ka ɖɔ nú mi ɖɔ: ‘Klísu ɔ́ ko wá, bo ɖo gbětótló mɛ’ hǔn, mi ma yi ó. Nú mɛɖé ka lɛ́ ɖɔ nú mi ɖɔ: ‘Éɖíe ɖo xɔ mɛ e’ hǔn, mi ma ɖi ó. 27 Ɖó nyɛ Gbɛtɔ́ví ɔ́ ná lɛ́ kɔ wá lě e jǐ nɔ kɛwun, bó nɔ́ zlɛ́ jǐnukúnsin sín zǎnzǎnhwe jí káká wá yi gbadahwe jí é ɖɔhun. 28 Fí e nǔkúkú ɖe ɔ́, fínɛ́ wɛ aklasú lɛ́ɛ nɔ kplé ɖe. Gbɛtɔ́ví ɔ́ ná lɛ́ kɔ wá ( Maki 13.24-27 ; Luki 21.25-28 ) 29 “Nǔ énɛ́ lɛ́ɛ jɛ wá yi gúdo tlóló ɔ́, hwe ná dó zǐnflú, sun sɔ́ ná ná wěziza tɔn ǎ; sunví lɛ́ɛ ná jɛ ayǐ sín jǐxwé, bɔ hlɔ̌nhlɔ́n e ɖo jǐnukúnsin lɛ́ɛ ná húnhún. 30 Énɛ́ ɔ́ gúdo ɔ́, wuntun e ná xlɛ́ ɖɔ nyɛ Gbɛtɔ́ví ɔ́ ko ja ɔ́ ná tɔ́n ɖo jǐnukúnsin, bɔ akɔta e ɖo gbɛ ɔ́ mɛ lɛ́ɛ bǐ ná jɛ alě ná jí, bɔ yě ná mɔ nyɛ Gbɛtɔ́ví ɔ́ ɖo akpɔ́kpɔ́ jí jǎwe kpódó hlɔ̌nhlɔ́n kpó, kpódó susu ɖaxó kpó; 31 bɔ un ná sɛ́ wɛnsagun ce lɛ́ɛ dó, bónú ahwankpɛn ɖaxó ɔ́ ɖɔ nǔ ɔ́, yě ná kplé mɛ e Mawu cyán lɛ́ɛ sín wɛ̌kɛ́zo ɛnɛ lɛ́ɛ bǐ mɛ, sín fí e jǐnukúnsin ɔ́ ko bɛ́ sín ɔ́, káká yi jɛ fí e é kponu dó ɔ́. Jezu kplɔ́n nǔ mɛ dó fígitín wú ( Maki 13.28-31 ; Luki 21.29-33 ) 32 “Mi kpɔ́n nǔ dó fígitín wú: ényí ala tɔn lɛ́ɛ jɛ mǔ dó jí, bó jɛ ama zɔ́n jí ɔ́, mi nɔ tunwun ɖɔ xwejí ɔ́ wɛ ko ɖo nǎ wɔ̌ wɛ nɛ́. 33 Mɔ̌ ɖokpó ɔ́, nú mi wá mɔ nǔ énɛ́ lɛ́ɛ bǐ ɖo jijɛ wɛ hǔn, mi nywɛ́ ɖɔ nyɛ Gbɛtɔ́ví ɔ́ ko sɛ yá bǐ, bó ɖo hɔn jí. 34 Má ɖɔ nǔgbó nú mi: mi mɛ e ɖo gbɛ din lɛ́ɛ bǐ ná ko kú cóbónú nǔ énɛ́ lɛ́ɛ bǐ ná jɛ ǎ. 35 Jǐnukúnsin kpódó ayǐkúngban kpó ná vɔ, amɔ̌, xó ce lɛ́ɛ ná vɔ gbeɖé ǎ. Mawu ɖokpónɔ géé wɛ tunwun gbe e gbe gbɛ ɔ́ ná vɔ é ( Maki 13.32-37 ; Luki 17.26-30 , 34-36 ) 36 “Mɛ ɖé tunwun azǎn ɔ́ ǎ; mɛɖé ka tunwun gan ɔ́ mɛ ǎ; wɛnsagun Mawu tɔn lɛ́ɛ tunwun ǎ; nyɛ Mawu ví ɔ́ ɖésú tunwun ǎ; Tɔ́ ɔ́ ɖokpónɔ géé wɛ tunwun. 37 Nǔ e jɛ ɖo Nɔwée hwenu ɔ́ ɖokpó ɔ́ wɛ ná lɛ́ jɛ hwenu e nyɛ Gbɛtɔ́ví ɔ́ ná lɛ́ kɔ wá dó é. 38 Cóbónú sin ná vɔ gbɛ ɔ́, gbɛtɔ́ lɛ́ɛ ɖo nǔ ɖu wɛ, bó ɖo ahan nu wɛ. Yě ɖo asi da wɛ, bó ɖo vǐ ná asú wɛ, káká yi jɛ gbe e gbe Nɔwée byɔ́ tɔjíhún ɖaxó mɛ dó é, 39 bɔ yě mɔ nǔ jɛ nǔ e ɖo jijɛ wɛ lɛ́ɛ wú ǎ, káká yi jɛ hwenu e sin wá bɛ́ yě bǐ dó é. Hwenu nyɛ Gbɛtɔ́ví ɔ́ ná lɛ́ kɔ wá dó ɔ́, lě e é ná cí gbɔn é nɛ́. 40 Hwenɛ́nu ɔ́, súnnu we ná ɖo gle mɛ, bɔ è nǎ sɔ́ mɛ ɖokpó, bó ná jó mɛ ɖokpó dó. 41 Nyɔ̌nu we ná ɖo nǔ li wɛ ɖo sé kɔn, bɔ è nǎ sɔ́ mɛ ɖokpó, bó ná jó mɛ ɖokpó dó. 42 Hǔn mi bo nɔ acéjí, ɖó mi tunwun azǎn e gbe Aklúnɔ mitɔn ná lɛ́ kɔ wá dó é ǎ. 43 Mi ní mɔ nǔ jɛ wú ganjí ɖɔ: ényí xwétɔ́ ɖé tunwun hwenu e ajotɔ́ ná wá xwé tɔn gbe dó ɔ́, wunzɛn wɛ é ná nɔ, bó ná lɔn bónú ajotɔ́ ná tɔ́n dǒ, bó byɔ́ xwé tɔn gbe ǎ. 44 Hǔn mi lɔmɔ̌, mi bo nɔ acéjí, ɖó nyɛ Gbɛtɔ́ví ɔ́ ná wá xwetɔ́n hwenu e mi ma ná ɖó nukún mì dó ǎ é. Mɛsɛntɔ́ gbejínɔtɔ́ kpódó mɛsɛntɔ́ gbejímánɔtɔ́ kpó ( Luki 12.41-48 ) 45 “Má ɖɔ mɛ e mɛsɛntɔ́ gbejínɔtɔ́, ayiɖotenánɔ ɖi ɔ́ nú mi: é ɖi mɛ e gǎn tɔn ɖo hwɛ ná zɛ wɛ, bó sɔ́ ɛ ɖó mɛ e ɖo xwé tɔn gbe lɛ́ɛ nu, bɔ é ná nɔ ná nǔɖuɖu yě dó hwe tɔn nu é. 46 Nǔ nyɔ́ nú mɛsɛntɔ́ énɛ́ e gǎn tɔn ná lɛ́ kɔ wá mɔ ɛ ɖo nukún kpé dó azɔ̌ tɔn wú wɛ é. 47 Má ɖɔ nǔgbó nú mi: gǎn ɔ́ ná sɔ́ ɛ ɖó dɔkun tɔn lɛ́ɛ bǐ nu. 48 Amɔ̌, é ka nyí ɖɔ mɛsɛntɔ́ nyanya wɛ é nyí, bó nɔ́ ɖɔ dó ayi mɛ ɖɔ: ‘Gǎn ce sín wǐwá ɖíe ɖo lǐnlín wɛ e,’ 49 bó jɛ ɖiɖe dó mɛsɛntɔ́ hǎ tɔn ɖě lɛ́ɛ jí, bó jɛ nǔ ɖu jí, bó jɛ ahan nu xá ahannumúnɔ lɛ́ɛ jí ɔ́, 50 gǎn tɔn ná wá fyán ɛ gbe e gbe é má ná ɖó nukún tɔn ǎ é, ɖo gan e mɛ é má ná tunwun ǎ é. 51 Hwenɛ́nu ɔ́, gǎn tɔn ná dɔn tó n'i, bɔ é ná syɛ́n ɖésú, lobo ná xwe e dó yɛmɛnúwatɔ́ lɛ́ɛ sín ahwan mɛ; fínɛ́ wɛ é ná ya avǐ, bó ná ɖu aɖǔkún ɖe. |
La Bible en langue fon © Alliance Biblique du Bénin, 2012.
Bible Society of Benin