Daniyɛ́li 4 - MAWUXÓWÉMA1 “Nyɛ axɔ́sú Nabukodonɔzɔ́ɔ ɔ́, xwíí wɛ un ɖe ɖo xwé ce gbe, bó ɖo gbɛ ce ɖu wɛ ɖo hɔn ce mɛ. 2 É wá su zǎn mɛ gbe ɖokpó, bɔ un ɖo ayǐmlɔ́mlɔ́ ɖo adɔ̌zan ce jí, lobo kú dlɔ̌ ɖokpó, bɔ é ɖó adohu nú mì. Nǔ e un mɔ ɖo dlɔ̌ ɔ́ mɛ ɔ́ dó xɛsi nú mì. 3 Énɛ́ ɔ́, un ɖɔ è nǐ kplé nǔnywɛ́tɔ́ e ɖo Babilɔ́nu lɛ́ɛ bǐ, bónú yě ná tín dlɔ̌ ɔ́ mɛ nú mì. 4 Ée nǔkantɔ́ lɛ́ɛ, majíkiblótɔ́ lɛ́ɛ, azětɔ́ lɛ́ɛ kpódó azɔnɖatɔ́ lɛ́ɛ kpó wá kplé ɔ́, un ɖɔ dlɔ̌ e un kú ɔ́ nú yě, yě mɛ ɖě ká kpé tínmɛ tɔn wú bó ná mì ǎ. 5 É nɔ zaan bɔ Daniyɛ́li lɔmɔ̌ wá mɔ mì. Nya ɖé wɛ bɔ è nɔ lɛ́ ylɔ́ ɛ ɖɔ Bɛluticasáa. Nyǐkɔ énɛ́ ɔ́, vodún ce sín nyǐkɔ mɛ wɛ è ɖe sín . Nya énɛ́ ɔ́, nǔmɛsɛn mímɛ́ lɛ́ɛ sín yɛ ɖo jǐ tɔn. Ée é wá ɔ́, un ɖɔ dlɔ̌ e un kú ɔ́ n'i; un ɖɔ n'i ɖɔ: 6 Bɛluticasáa nǔkantɔ́ lɛ́ɛ xɔ́sú, un tunwun ɖɔ nǔmɛsɛn mímɛ́ lɛ́ɛ sín yɛ ɖo jǐ towe, bɔ nǔbúdo ɖěbǔ nɔ́ búdo dó we ǎ. Hǔn bó tín dlɔ̌ e un kú ɔ́ mɛ nú mì. 7 Dlɔ̌ e un kú ɔ́ ɖíe, ɖǒ tó: Hwenu e un ɖo ayǐmlɔ́mlɔ́ ɖo adɔ̌zan ce jí ɔ́, dlɔ̌ e un kú ɔ́ ɖíe: Un mɔ atín ɖaxó gɛnnyigɛnnyi ɖé ɖo ayǐkúngban ɔ́ tɛ́ntin. 8 Atín ɔ́ húzú atín ɖaxó, bó syɛ́n. Ala tɔn lɛ́ɛ ɖi ga káká yi sɔ́ jǐnukúnsin. È ɖo fí ɖěbǔ ɖo gbɛ ɔ́ mɛ ɔ́, è nɔ mɔ atín ɔ́ sɛ́ dó. 9 Ama tɔn lɛ́ɛ nyɔ́ ɖɛkpɛ ɖésú. Atín ɔ́ sɛ́n káká bɔ mɛ bǐ ná mɔ sínsɛ́n tɔn ɖu. Kanlin lɛ́ɛ nɔ́ wá bɛ yɛ ɖo glɔ̌ tɔn. Xɛ lɛ́ɛ nɔ́ xo adɔ̌ nyi ala tɔn lɛ́ɛ mɛ. Nǔ e ɖo gbɛ ɔ́ mɛ lɛ́ɛ bǐ nɔ wá ba nǔɖuɖu ɖo gɔ̌n tɔn. 10 “Un ɖo adɔ̌zan ce jí mɔ̌, bó lɛ́ mɔ wɛnsagun ɖokpó jɛ te sín jǐxwé. 11 Wɛnsagun ɔ́ sú xó bó ɖɔ: ‘Mi gbo atín élɔ́, bó já ala tɔn lɛ́ɛ. Mi vúnvún ama tɔn lɛ́ɛ, bó vúnvún sínsɛ́n tɔn lɛ́ɛ, bónú kanlin lɛ́ɛ ní hɔn sín yɛtɛn tɔn, bónú xɛ lɛ́ɛ ní zɔn sín ala tɔn lɛ́ɛ jí. 12 Mi ma ka hɔn atínta ɔ́ kpó ɖɔ tɔn lɛ́ɛ kpó ó, mi jó dó nyi zunkan ɔ́ mɛ. Mi to gan kpó ganvɔ kpó lɛ́ lɛ̌ dó, ahǔn ní ja dó jǐ tɔn, bónú é ní ɖu gběhan kanlin ɖɔhun. 13 È nǎ yí ayi gbɛtɔ́ tɔn sín así tɔn, bó ná ná ɛ ayi kanlin tɔn, bɔ é ná nɔ mɔ̌ káká nú xwe tɛ́nwe.’ 14 “Wɛnsagun lɛ́ɛ wɛ hɛn gbeta énɛ́ ɔ́ wá, bónú mɛ e ɖo gbɛ lɛ́ɛ bǐ ná tunwun ɖɔ Mawu Ajalɔ̌nlɔn ɔ́ wɛ ɖó acɛ dó gbɛtɔ́ lɛ́ɛ bǐ jí, ɖó é nɔ́ ná acɛ mɛ e jló e é. É jló e ɔ́, é ná zé mɛ e gbɛtɔ́ lɛ́ɛ gbɛ́ wǎn ná ɔ́ su. 15 “Dlɔ̌ e nyɛ axɔ́sú Nabukodonɔzɔ́ɔ kú ɔ́ nɛ́. Din ɔ́, hwɛ Bɛluticasáa, a mɔ tínmɛ tɔn ɖé hǔn, nǎ mì. Nǔnywɛ́tɔ́ mɔ̌hun ko ɖo axɔ́súɖuto ce mɛ, bó ná ná tínmɛ tɔn mì ǎ. Amɔ̌, hwɛ ɔ́, a hɛn ɔ́, a nǎ tínmɛ nú mì, ɖó nǔmɛsɛn mímɛ́ lɛ́ɛ sín yɛ ɖo jǐ towe.” Daniyɛ́li tín dlɔ̌ e axɔ́sú ɔ́ kú ɔ́ mɛ 16 Daniyɛ́li e è nɔ ylɔ́ ɖɔ Bɛluticasáa ɔ́ cí cúɖúɖú nú nukúnxwixwe ywɛywɛ ɖé, ɖó ayi tɔn bǐ gbadó, bɔ axɔ́sú ɔ́ ɖɔ n'i ɖɔ: “Bɛluticasáa, ma nú dlɔ̌ énɛ́ ɔ́ kpó tínmɛ e é ɖó ɔ́ kpó ɖó adohu nú we ó.” Bɛluticasáa yí gbe nú axɔ́sú ɔ́ ɖɔ: “Sɛ́mɛɖó, dlɔ̌ e mɛ kú ɔ́ kpó tínmɛ tɔn kpó ɔ́, kɛntɔ́ mɛtɔn lɛ́ɛ wú ɖɔ xó dó wɛ bǐ ɖe. 17 Mɛ mɔ atín syɛ́nsyɛ́n ɖaxó ɖokpó, bɔ ala tɔn lɛ́ɛ ɖi ga káká yi sɔ́ jǐnukúnsin, bɔ gbɛ ɔ́ bǐ nɔ́ mɔ. 18 Atín ɔ́ sín ama lɛ́ɛ nyɔ́ ɖɛkpɛ ɖésú, bó sɛ́n titewungbe, bɔ mɛ bǐ ná mɔ ɖu. Kanlin lɛ́ɛ nɔ wá bɛ yɛ ɖo glɔ̌ tɔn, bɔ xɛ lɛ́ɛ nɔ́ wá xo adɔ̌ nyi ala tɔn lɛ́ɛ mɛ. 19 Sɛ́mɛɖó, mɛ wɛ ɖo atín énɛ́ ɔ́ nyí wɛ. Đó mɛ ɖésú wá d'agba bó syɛ́n ɖésú, bɔ susu mɛtɔn hun káká yi jǐxwé, bɔ acɛkpikpa mɛtɔn gba kpé gbɛ ɔ́ bǐ mɛ. 20 Mɛ ka mɔ wɛnsagun Mawu tɔn ɖokpó jɛ te sín jǐxwé, bó wá ná gbe ɖɔ: mi gbo atín ɔ́, bó sú kún tɔn dó. Amɔ̌, mi jó atínta ɔ́ kpó ɖɔ lɛ́ɛ kpó dó nyi zunkan ɔ́ mɛ, bó to gan kpó ganvɔ kpó lɛ́ lɛ̌ dó. Ahǔn ní ja dó jǐ tɔn, bónú nǔ e nɔ xá kanlin lɛ́ɛ ɔ́ ní xá é lɔmɔ̌ káká nú xwe tɛ́nwe.” 21 Sɛ́mɛɖó, dlɔ̌ e mɛ kú ɔ́ tínmɛ tɔn ɖíe: lě e gbeta e Mawu Ajalɔ̌nlɔn ɔ́ ɖe tɔ́n dó mɛ wú ɔ́ ɖɔ gbɔn ɔ́, 22 wɛ nyí è nǎ nya mɛ sín gbɛtɔ́ lɛ́ɛ mɛ, bɔ mɛ ná yi nɔ gběkanlin lɛ́ɛ tɛ́ntin, bó ná nɔ́ ɖu gběhan nyibú ɖɔhun, bɔ ahǔn ná ja dó mɛ jí káká nú xwe tɛ́nwe. Xwe énɛ́ lɛ́ɛ wá yi ɔ́, mɛ ná wá tunwun ɖɔ Mawu Ajalɔ̌nlɔn ɔ́ wɛ kpa acɛ dó axɔ́súɖuɖu gbɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn bǐ jí, bó nɔ́ ná susu mɛ e jló e é. 23 Gbeta e ka ɖɔ è nǐ jó atínta ɔ́ kpó ɖɔ tɔn lɛ́ɛ kpó dó ɔ́, tínmɛ tɔn ɖíe: mɛ ná lɛ́ wá ɖu axɔ́sú hwenu e mɛ ná wá tunwun ɖɔ Mawu sɛ́xwé tɔn ɔ́ wɛ kpa acɛ dó nǔ bǐ nu é. 24 Énɛ́ ɔ́ wú ɔ́, Sɛ́mɛɖó, mɛ ná kɛnklɛ́n bó yí gbe nú nǔ e kplɔ́n mɛ gbé un ja é: mɛ ná jó hwɛ e mɛ nɔ hu lɛ́ɛ dó; mɛ ná lɛ́ kɔ sín nǔ e mɛ nɔ wa nyi do lɛ́ɛ gúdo, bó ná nɔ́ wa nǔ jlɔ́jlɔ́. Mɛ ná nɔ́ nyɔ́ xomɛ dó wamamɔnɔ lɛ́ɛ wú. Mɛ ɖo nǔ wa gbɔn mɔ̌ wɛ ɔ́, afɔ nyɔ́ ɔ́, nǔ ná nyɔ́ nú mɛ yi nukɔn. Nǔ e sín dlɔ̌ axɔ́sú ɔ́ kú ɔ́ jɛ 25 Nǔ e ɖo nǎ jɛ wɛ bɔ è ɖɔ nú axɔ́sú Nabukodonɔzɔ́ɔ lɛ́ɛ bǐ jɛ. 26 È tín dlɔ̌ ɔ́ mɛ nú axɔ́sú ɔ́, é ko yi xwe ɖokpó bɔ é ɖo sa ɖi gbɔn xɔ tɔn ta wɛ, ɖo hɔn tɔn mɛ ɖo Babilɔ́nu, 27 lobo sú xó bó ɖɔ: “Kpɔ́n Babilɔ́nu to ɖaxó e un gbá, bó sɔ́ dó bló hɔnmɛ ná é! É xlɛ́ lě e un syɛ́n gbɔn é, é xlɛ́ lě e acɛkpikpa ce xɔ susu gbɔn é.” 28 Hwenu e Nabukodonɔzɔ́ɔ ɖo xó énɛ́ lɛ́ɛ ɖɔ wɛ ɔ́, é se gbe ɖé sín jǐxwé, bɔ gbe ɔ́ ɖɔ: “Axɔ́sú Nabukodonɔzɔ́ɔ, ɖǒ tó xó élɔ́. È ko yí acɛkpikpa ɔ́ sín así we! 29 È nǎ nya we sín gbɛtɔ́ lɛ́ɛ mɛ. A nǎ yi nɔ gběkanlin lɛ́ɛ tɛ́ntin, bó ná nɔ́ ɖu gběhan nyibú ɖɔhun. A nǎ nɔ mɔ̌ káká nú xwe tɛ́nwe. Énɛ́ ɔ́ gúdo ɔ́, a nǎ wá tunwun ɖɔ Mawu Ajalɔ̌nlɔn ɔ́ ɖó acɛ dó axɔ́súɖuto gbɛtɔ́ lɛ́ɛ tɔn bǐ jí, bó nɔ́ ná acɛ mɛ e jló e é.” 30 Tɛn tɔn mɛ fínɛ́ jɛ́n nǔ e é se ɔ́ jɛ ɖe. Nǔ gbó ɔ́, è nya Nabukodonɔzɔ́ɔ sín gbɛtɔ́ lɛ́ɛ mɛ, bɔ é jɛ ama ɖu jí nyibú ɖɔhun; ahǔn nɔ́ ja dó jǐ tɔn. Đa tɔn ɖi ga káká bó cí gangan sín awafún ɖɔhun. Fɛn tɔn lɛ́ɛ ɖi káká bó cí xɛfɛn ɖɔhun. Azɔn gbɔ nú axɔ́sú Nabukodonɔzɔ́ɔ 31 Axɔ́sú Nabukodonɔzɔ́ɔ ɖɔ: “Ée xwe tɛ́nwe lɛ́ɛ wá yi ɔ́, un kpɔ́n jǐxwé, bɔ gbɛtɔ́ sín ayixa e un ɖó ɖ'ayǐ ɔ́ lɛ́ wá nú mì. Un dó kú nú Mawu Ajalɔ̌nlɔn e ɖo gbɛ káká sɔ́yi é. Un jɛ mlǎmlá ɛ jí, bó jɛ susu kpa n'i jí ɖɔ: Acɛkpikpa tɔn ɖó dogbó ǎ, axɔ́súɖuɖu tɔn ná nɔ ayǐ káká sɔ́yi. 32 Lě do gbɛtɔ́ sukpɔ́ ɖo ayǐkúngban jí sɔ é nɛ́, có yě mɛ ɖěbǔ ká nyí nǔ ɖěbǔ ɖo nukɔn tɔn ǎ. Nǔɖíɖó sɛ́xwé tɔn lɛ́ɛ kpó gbɛtɔ́ lɛ́ɛ kpó ɔ́, nǔ e jló e ɔ́ wɛ é nɔ́ sɔ́ yě dó wa. É ja nǔɖé wa gbé ɔ́, mɛɖé nɔ́ sixú gbɛ́ ǎ, mɛɖé ka nɔ́ sixú kɛ nu dó nǔ e é wa ɔ́ wu n'i ǎ. 33 Hwenɛ́nu wɛ gbɛtɔ́ sín ayixa ɔ́ lɛ́ wá nú mì. Un lɛ́ mɔ susu e axɔ́súɖuto ce ɖó ɔ́. Acɛkpikpa ce kpódó axɔ́súɖuto ce sín ɖɛkpɛ kpó lɛ́ vɔ́ wá. Azaglɔ́gán ce lɛ́ɛ kpó tozɔ́watɔ́ ce lɛ́ɛ kpó ná wun bó jɛ gbě ce mɛ, bó wá kplá mì. Yě lɛ́ sɔ́ mì axɔ́sú, bɔ yɛ̌yi e yě wlí nú mì ɔ́ syɛ́n hú ée yě kó nɔ́ wlí nú mì ɖ'ayǐ é. 34 Énɛ́ wú wɛ nyɛ axɔ́sú Nabukodonɔzɔ́ɔ ɖo Mawu jǐxwé tɔn ɔ́ mlá wɛ din, bó ɖo sísɔ́ ɛ su wɛ, bó ɖo susu kpa n'i wɛ. Nǔ e é bló é bǐ wɛ sɔgbe, nǔ e é wa lɛ́ɛ bǐ wɛ nyɔ́. É lɛ́ ɖó acɛ e ná sɔ́ mɛ e ɖo afɔ tɛ ayǐ wɛ lɛ́ɛ hwe é lɔ.” |
La Bible en langue fon © Alliance Biblique du Bénin, 2012.
Bible Society of Benin