San Lucas 20 - El Nuevo Testamento y Salmos

Ɨ tɨ jɨn tyiꞌtyéjvee aꞌɨ́jna ɨ Jesús

¹ Aꞌyaa pu aꞌájna tyuꞌrɨ́j tɨꞌɨj ooj Jesús tyihuaꞌmuaꞌtyáacaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tyeɨ́tyee ɨ nyúucarij tɨ jɨn Dios huaꞌ japua huatányuusij, matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ajeꞌréꞌnyej ɨ maj tyeyúuj tzajtaꞌ tyíꞌijta, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, majta huaꞌ jamuán ɨ huáasij.

² Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: —¿Tyiꞌtanyí jɨn petyiꞌtyéjvee pej pij aꞌyan rɨcɨj? ¿Aꞌtanyíj aꞌíjcɨ jɨn tyimuaꞌantyáarujtye?

³ Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn: —Nyáaj nu nyajta séej tyajamuaataꞌíhuoꞌraj. Siataꞌaj naatéꞌexaatyeꞌ:

⁴ ¿aꞌtanyíj uyoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan tɨꞌɨj huóꞌɨɨraj ɨ tyeɨ́tyee? ¿Nyiquij ɨ Dios caꞌ ɨ tyeɨ́tyee?

⁵ Matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj tyiꞌhuóoꞌihuoꞌ aꞌyaa mu tɨjɨn: —Tɨpuaꞌaj aꞌyan tyetyaatéꞌexaatyeꞌ yee Dios pu uyoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌyaa pu tyitaatéꞌexaatyeꞌej yee: “¿Jiꞌnye sianaꞌaj sij quee jaꞌantzaahuaj?”

⁶ Ajta tɨpuaꞌaj aꞌyan tyetyuꞌtaxáj yee tyétyacaa mu jaꞌantyíhuoj, aj mu mij néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee taatyátoꞌsixɨꞌɨj tyetyéj jɨmeꞌ, jiꞌnye néijmiꞌi mu tyámuaꞌ naa tyáꞌmuaꞌreej tɨ Juan aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej sɨ́ɨj tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan.

⁷ Aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: —Catu jamuaꞌreej aꞌtɨ́j tɨ uyoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan tɨꞌij tyeɨ́tyee huáꞌɨɨraj.

⁸ Aj puꞌij ɨ Jesús, aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: —Canu nyajta nyáaj jamuaatéꞌexaatyeꞌej tyiꞌtɨ́j nyaj jɨn tyiꞌtyéjvee nyej nyij aꞌyan rɨcɨj.

Ɨ maj tyíꞌmuɨjhuacaa maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee

⁹ Ajta jeꞌen Jesús séej nyúucarij jɨn tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌyan tɨjɨn: —Aꞌtɨ́j pu úuvaj huahuástej, tɨꞌquij séecan ɨ tyeɨ́tyee huatanyéj mej mij aꞌáa tyojoꞌmuárɨeꞌen ɨ huastárij tzajtaꞌ, aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, ɨmuáj pu jeꞌej huárupij.

¹⁰ Tɨꞌɨj aꞌájna atyojoꞌréꞌnyej matɨꞌɨj puaꞌaj jajuꞌracaa ɨ úuvaj, séej pu ujoꞌtaꞌítyacaꞌ huaꞌ jimi ɨ tɨ huoꞌtanyéjtye mej mij jaatátuiireꞌen jeꞌcácaa ɨ tɨ huácɨɨriacaꞌ. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ mu jaatyáavaxɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ujoꞌtaꞌítyiꞌhuacaꞌ, majta quee tyiꞌtɨ́j jaatáꞌ, aꞌyaa muꞌuj tyaataꞌítyacaꞌ.

¹¹ Ajtáhuaꞌaj pu séej huataꞌítyacaꞌ tɨ jimí tyíꞌhuɨɨreꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tɨ huoꞌtanyéj ɨ chuéj, aꞌɨ́ɨ mu jajtyáꞌxɨj, majta jeꞌen jaatyáavaxɨj, camu tyiꞌtɨ́j jaatáꞌ, aꞌyaa muꞌuj tyaataꞌítyacaꞌ.

¹² Tɨꞌquij ajtáhuaꞌaj séej huataꞌítyacaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tɨ huoꞌtanyéj ɨ chuéj, aꞌɨ́ɨ mu tyaapuéj, majta jaaréꞌityacaꞌ.

¹³ ’Tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌmuáꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j chuéj tɨ tyuꞌnyéj tɨjɨn: “¿Jiꞌquij náarɨnyij? Nyiyóoj nu huataꞌítyij ɨ nyaj huápuɨꞌɨj jaxɨeꞌveꞌ, aꞌɨ́j mu xaa ántzaahuatyeꞌsij.”

¹⁴ Majta aꞌɨ́ɨmaj, matɨꞌɨj jaaséej, aj mu mij tyuꞌtóoꞌixaaj, aꞌyaa mu tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej tɨjɨn: “Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ néijmiꞌi tyáꞌcɨꞌtyij, tyicheꞌ jaajéꞌcaj tɨꞌij ityájma táacɨꞌtyij.”

¹⁵ Aj mu mij jiꞌrájtoo, matɨꞌɨj mij jaajéꞌcaj. ¿Jiꞌnye sij muaꞌaj tyíꞌmuaꞌtzej, jiꞌquij huáꞌuurej aꞌɨ́ɨjma, aꞌɨ́jna ɨ tɨ jaꞌaꞌrij ɨ chuéj úuvaj tɨ japuan huastiꞌ?

¹⁶ Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌáa joꞌréꞌnyesij, tɨꞌquij huáꞌcuiꞌnyij aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ huoꞌtanyéj, ajta jeꞌen séecan huatanyéjtyeꞌsij mej mij aꞌáa tyojoꞌmuárɨeꞌen. Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: —Cheꞌ quee aꞌnáj aꞌyan tyíꞌrɨjcaj.

¹⁷ Aj puꞌij Jesús huoꞌséerajraa, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: —Tɨpuaꞌaj quee aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan jeꞌej nyaj tyajamuaatéꞌexaa, ¿jiꞌnye naꞌquij aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze? Aꞌyan tɨjɨn: Aꞌɨ́jna ɨ tyetyéj ɨ maj majcaꞌhuaj júurɨej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj chiꞌij taꞌhuacaa, aꞌyaa pu atyojoꞌréꞌnyej tɨ aꞌɨ́ɨn pueꞌéenyeꞌej taꞌraj ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ joꞌmaj yáꞌajtaahuacaꞌ ɨ chiꞌij.

¹⁸ Aꞌtɨ́j tɨnaꞌaj tɨ aꞌɨ́jcɨ japua eetávetyij ɨ tyetyéj, aꞌɨ́ɨ pu huatyánaꞌxɨj néijmiꞌqueꞌ ɨ jujitzé. Naꞌríij tɨpuaꞌaj séej japua rájvetyij aꞌɨ́jna ɨ tyetyéj, aꞌɨ́ɨ pu jaatyátzaanaxɨꞌɨj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj huáꞌjijvaꞌcaꞌaj ɨ maj tyíꞌtɨꞌɨjcɨcaa

¹⁹ Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze, Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijtacaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ, jéehua mu tyuꞌmuáꞌaj jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij mej mij jaatyéeviꞌ, jiꞌnye aꞌyaa mu tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj tɨ aꞌɨ́ɨjma putyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ nyúucarij tɨ jaataxájtacaꞌ, camu majta ahuóocaꞌan, jiꞌnye mahuáꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee.

²⁰ Jéehua mu jaꞌeevaꞌcaꞌaj, aj mu mij séecan huataꞌítyacaꞌ ɨ maj aꞌyan tyúusejratacaꞌaj tɨjɨn tzáahuatyiꞌraꞌaj mu jɨn tyíꞌxaj, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj maj tyaataꞌíhuoꞌ tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ tɨꞌij aꞌɨ́jcɨ jɨn eeráꞌɨtzen mej mij tyuꞌtátuireꞌen aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tajtúhuan.

²¹ Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jaꞌeevaꞌcaꞌaj, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn: —Maeestro ityáj tu jamuaꞌreej paj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyíꞌxaj, pajta tyihuáꞌmuaꞌtyej jeꞌej tɨ tyiꞌtyéevijtɨj. Aꞌyaa paj chaꞌtaj huáꞌuurej ɨ tyeɨ́tyee, muáaj paj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyihuáꞌmuaꞌtyej jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios.

²² ¿Nyiquij xáꞌpuɨꞌ tyaj tyuꞌnájchij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tajtúhuan ɨ tɨ tyíꞌtaꞌijtyeꞌ, caꞌ quee?

²³ Ajta ɨ Jesús tɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ maj quee tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyéꞌihuoꞌracaꞌaj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

²⁴ —Séej sianaataséjratyeꞌ ɨ túmii. ¿Aꞌtanyíj nyéerimaꞌraꞌ puɨ́rɨcɨj ɨ tɨ acájvee? ¿Aꞌtanyíj aꞌyan ántyapuaj tɨꞌɨj tyéꞌyuꞌsiꞌ?

²⁵ Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyityaatanyúj tɨjɨn: —Aꞌɨ́ɨ pu puéꞌeen ɨ tajtúhuan. Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: —Siataꞌaj jaatáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tajtúhuan, tyiꞌtɨ́j tɨ aariaꞌraꞌ puéꞌeen, siataꞌaj siajta jaatáꞌan ɨ Dios tyiꞌtɨ́j tɨ aariaꞌraꞌ puéꞌeen.

²⁶ Majta aꞌɨ́ɨmaj camu jeꞌej tyéejtyoj jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij maj jaamuéꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ tyeɨ́tyee. Jiꞌnye jeꞌej mu tyoꞌtaséj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj mu mij quee cheꞌ jeꞌej tyityaatanyúj.

Aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj huatájuuritaj ɨ tyeɨ́tyee huaꞌ tzajtaꞌ ɨ muɨꞌchítyee

²⁷ Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌij, séecan mu ajeꞌréꞌnyej, aꞌɨ́ɨmaj mu puɨ́rɨcɨj ɨ saduceos, aꞌyaa mu tyíꞌxaj aꞌɨ́ɨmaj yee camu cheꞌ huatájuuritaj ɨ maj meríj huácuij, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

²⁸ —Maeestro, aꞌyaa pu tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés tɨ aꞌyan tyeꞌmej ityájma jimi, tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ nyeɨɨchej, tɨpuaꞌaj quee eexúj tyiyóomuaꞌcaj tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ, juxɨeꞌveꞌ tɨ ɨ ihuáariaꞌraꞌ jaꞌancuréꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jatyéviꞌtɨnyaꞌaj ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ tɨꞌij aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan tyiyóomuaꞌaj jáꞌraꞌnyij.

²⁹ ’Aꞌyaa pu tyuꞌrɨ́j ityájma jimi, aráahuaꞌpuaj mu aráꞌaxcaa ɨ tyétyacaa ɨ maj juꞌihuaamuaꞌcaꞌaj, tɨꞌquij ɨ tɨ vástɨꞌ, aꞌɨ́ɨ pu huatyényeɨɨchacaꞌ, ajta jeꞌen huamuɨ́ꞌ, capu eexúj tyiyóocaj, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyáaruj ɨ séej ɨ tɨ jeꞌtyáaꞌsej.

³⁰ Ajta ɨ sɨ́ɨj ɨ tɨ jeꞌtyáaꞌsej, aꞌɨ́ɨ pu jaꞌancuréꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj tɨ jatyéviꞌtɨnyaꞌaj aꞌɨ́jna ihuáariaꞌraꞌ, muꞌríj mij huéeicaj ɨ maj huácuij.

³¹ Ajtáhuaꞌaj sɨ́ɨj tɨ jeꞌtyáaꞌsej, aꞌɨ́ɨ pu ajta jaꞌancuréꞌviꞌtɨj, aꞌyaa pu chaꞌtaj naꞌaj tyihuóꞌruuj néijmiꞌcaa ɨ maj aráahuaꞌpuaj, maj quee jitzán tyiyóomuaꞌaj muáꞌraa, néijmiꞌi mu huácuij.

³² Ajta jeꞌen aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ huamuɨ́ꞌ.

³³ ’Arí matɨꞌɨj huatájuuritaj ɨ muɨꞌchítyee, ¿aꞌtanyíj cɨ́naꞌraꞌan pueꞌéenyeꞌej jaꞌmej? Jiꞌnye néijmiꞌi mu jatyéviꞌtɨnyaꞌaj.

³⁴ Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: —Aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ijíij mu nyejnyeɨꞌchacaa, majta huɨɨchej.

³⁵ Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tɨ aꞌyan tyihuáꞌcɨꞌpuaj maj huatájuurej huaꞌtzajtaꞌ ɨ muɨꞌchítyee, ajta tɨꞌɨj aꞌájna tyaꞌráꞌastij aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨ Dios néijmiꞌqueꞌ tyuꞌtaꞌíjtaj, camu cheꞌ nyejnyeɨꞌchen, camu majta huɨɨchan.

³⁶ Camu majta cheꞌ cuiꞌnyij, jiꞌnye aꞌyaa mu éenyeꞌej muáꞌjuꞌun matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ. Aꞌɨ́ɨ mu yójmuaꞌmuaꞌ pueꞌéenyeꞌej muáꞌjuꞌun ɨ Dios, jiꞌnye muꞌríj huatájuuriacaꞌ.

³⁷ Ajta aꞌɨ́jna ɨ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu taatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨꞌɨj joꞌyúꞌxacaꞌ jeꞌej tɨ aꞌnáj sɨ́ɨj tyuꞌtyájtaa ɨ tuꞌpíj tɨ viváajmaꞌaj tatyéꞌtyeꞌ. Aꞌɨ́j pu jɨn, Moisés aꞌyan jaatamuaꞌaj ɨ tavástaraꞌ tɨjɨn: “Ɨ huaꞌ Dios aꞌɨ́ɨjma ɨ Abraham, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Isaac, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacob.”

³⁸ Ajta ɨ Dios, capu huaꞌ Dios puéꞌeen aꞌɨ́ɨmaj ɨ muɨꞌchítyee, aꞌɨ́ɨjma pu Dios ɨ maj júurij, jiꞌnye aꞌɨ́jna jimi néijmiꞌi mu júurij.

³⁹ Majta séecan ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, aꞌyaa mu tyityaatanyúj tɨjɨn: —Maeestro, xáꞌpuɨꞌ paj tyuꞌtaxájtacaꞌ.

⁴⁰ Tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna, capu cheꞌ aꞌtɨ́j óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ tyiꞌtɨ́j jaataꞌíhuoꞌ.

¿Aꞌtanyíj jajyóoj ɨ Cɨríistuꞌ?

⁴¹ Ajta Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: —¿Jiꞌnye mej mij aꞌyan tyíꞌxaj ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ yee David pu jitze eerámaꞌcan?

⁴² Ajta aꞌɨ́jna ɨ David, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Chuíicarij, aꞌyan tɨjɨn: Dios pu aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Nyavástaraꞌ tɨ jɨmeꞌ yee: “Acáyixɨꞌ ɨpuárij japua, iiyeꞌej nyamuácaꞌtaꞌ,

⁴³ nyanaꞌaj quee huoꞌmuéꞌtɨn ɨ maj muájchaꞌɨɨreꞌ.”

⁴⁴ Ajta ɨ David, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan jaatamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Dios tɨ jaꞌantyíhuoj tɨjɨn nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna, ¿jiꞌnye tyíɨꞌrij tɨ ɨ Cɨríistuꞌ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ David tɨ jitze eerámaꞌcan?

Tɨꞌɨj Jesús huaꞌ jitze tyoꞌojpuáꞌrij aꞌɨ́ɨjma ɨ juéesij

⁴⁵ Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j, majta tyeɨ́tyee tyiꞌnamuáaracaj,

⁴⁶ aꞌyan tɨjɨn: —Tyámuaꞌ xuꞌuj muaꞌaj, aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze Moisés tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ, jiꞌnye huaꞌráanajchi maj catɨ́tɨꞌɨjmaꞌcan metyiꞌcháatɨmaꞌaj mamuaacɨ́ꞌcaꞌan, ajta huaꞌráanajchi maj ɨ tyeɨ́tyee tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn huoꞌtatyójtyeꞌen joꞌmaj huajaꞌantyinájchij. Majta aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ maj huaraꞌsej ɨ ɨpuárij japua tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta huaꞌráanajchi maj huaraꞌsej véjriꞌ jimi ɨ tɨ tyihuáꞌcueꞌtyej matɨꞌɨj tyíꞌyeꞌestyaj.

⁴⁷ Aꞌɨ́ɨ mu majta tyihuáꞌariꞌracaa ɨ huaꞌ chiꞌij aꞌɨ́ɨjma ɨ úucaa ɨ maj antyúujɨɨmuaꞌastariacaꞌ. Aꞌyaa mu huarɨ́n matɨꞌɨjta mij tyeyúuj tzajtaꞌ joꞌtyárutyij. Matɨꞌɨjta mij jaꞌtyéeviꞌij tyényuusimeꞌej muáꞌjuꞌun mej mij séecan tyeɨ́tyee huoꞌséj. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aꞌyan rɨcɨj, jéehua mu huápuɨꞌɨj jajpuéetzij muáꞌjuꞌun.