1 Reyes 18 - Dupade Uruode

E chirõre Pangarádejnai ojningai dire ujetiga chirógapo guéode aja erámi rı̃, enga jé u uje chiroque Elı́as uté aja Acab yui nanique

^1-2 A e guedosı́ode jiei iji cucha dacate bajade udore quigade, enga quene Pangarádejnai uruode e chisápo Elı́as rı̃, uje chojninga: –Be ga angongara ua aja israélgosode ore eduguéjna cuchábi Acab uté. Chamáñaje e garósi yui jeta yirógapo guéode aja jnumi te rı̃.– Enga jé u uje Elı́as uté jnome Acab uté yui jeta chingongara raja nanique. Uje e iyajmé arenie iji ore uniri uté ga guejnanie siqueré e gadioque uje que begapo to rı̃. Ga jé u nanique uje samáriagosode e ore chejnáreque chaguhéode isagode ome raque jnese iji ore idáidatéi Samária uté, jé aja ejode.

^3-4 Ga ore eduguéjna cuchábi Acab iróquegatéi cuse nanique uje uté i tu Abdı́as, enga uté gajnepı́di u ujetiga chajire cuchade jnese yúode iji deduguéjnai Acab iguı́jna cuchábi uté. Enga Abdı́as uté chedu Pangarádejnai uté iji dáyipie ome úringai pisı́gai. Jecute a e chamáta Pangarádejnai uruode atatasórone aja ñane nanique uje ore batigai chise 100, enga pógu ore ome Acab acoté sijnángamia Jezabel uaté iji cucarã́tedó gáredie ajéode. Enga 50 imatade iji profétade udore ore déji cucarani edóraque uña ajei ome dáringane pipoguiete, jé basa ga ujode 50 cãra dacoyapı́di uté iji cucarani edóraque uña ajei. Enga Abdı́as uté chañuru ore guio gatuaque uje chosõre ore ome cucha pibosode jé aja yodi. Gaidi tu gu ujetiga jé ca Jezabel uaté chejna ore to, uje e uaté jmongarája Pangarádejnai uruode atatasórone udore jnese gu iji ore uniri uté. Ga arenie jogadi tupúsu nanique uje eduguéjna cuchábi Acab uté tibidi daróquegatéi Abdı́as uté.

⁵ Ga chojningame uté: –E ı́jnonguipı́se yocachidode burica posode, jé aja yocachidode burica quedéjnane udore posode to. Ga yico ga yĩrongo erámi ome yotique iji sibı́jnane, tuijnane udore jogadode iji yocuniri údode jnese. Ja seca jnacarade qué dérasi udore uñeque ejode, ga yiquetágorase yocachidode ome udore. Enga a jé ca yujégorase yocachidode udore bisideque jne.–

⁶ Ga jé u uje eduguéjna cuchábi Acab, jé aja iróquegatéi Abdı́as uté, ore cãra daquigode ome ñane iji daniri uté ome dacuegode yocho, jnacaracho ore. Enga Acab uté chuga re aja quique uñai yui, jé basa ga gusu Abdı́as uté to aja dajesui iji daquique uñai uté yui.

Uje cáma Elı́as chisı́pise eduguéjnai Acab uté, mu tuangóa iróquegatéi Abdı́as uté iji dajeque pajei

⁷ Uje Abdı́as qué déji dajesui uté, mu ¡chimo jóroque re! uje Elı́as tuangóa uté iji dajeque pajei. Enga Abdı́as jı̃raque chiraja uté, ga chichaga dacuruté aja jnumi iji Elı́as iquei, ga chojningame uté: –¡Urénga! ¿Yangaráni Elı́as upúsu ua ya?–

⁸ Ga Elı́as chajnai uruode ga chojninga: –U yu arı̃a. Bo ga ango bangaráni Acab uté uje yugúsi de.–

⁹ Ga Abdı́as cho dáyugu re ome Elı́as uruode ga chojningame uté: –¿Ama yiba gajnetique cucha ome ua ya? Uje e bapota ẽra baroi tuyu ome Acab uté ome yúringárique chuque yui.

¹⁰ Uje yeduguéjnai uté que chamurase detétigade ome ua go, ga chutṍri jórogui darógode ome báringárique pucueque iji erãpe ponáyone jnese, punire quedéjna dipeséode ore jnese rı̃, enga que chimoque uñeque. Ujetiga ore eduguéjnane chojningárasa: "Que Elı́as déji de arı̃a," mu Acab uté chiroque ore aja daru iyiejnane yui to, jeta ore chajo raja daruode udore úringane ũréo uje que ore chise ua iji daniri uté. Enga Pangarádejna Uecai uté, uje bangureni Dupade u uté, chirajapise uje jé ũrepise yu ome yojñane udojo jnese ome ua.

¹¹ Mu chiese ome ua iji de ga yingórasa bajnomei ome yeduguéjnai Acab uté, ga yojningárasa: "Adójnanga to uje Elı́as dépoji de rı̃."–

¹² Enga Abdı́as chopósi tome Elı́as gaté rı̃: –Ujetiga yingongarárasa uája Acab uté, mu a yico jmı́ti, jmı́ti ome ñane iji de, mu que pimo jeta Pangarádejnai uté Ujopié chorei ua iji siñeque enga a ca piyagápo ua to rı̃ ome uñeque. Ga Acab uté ca chisı́rase ua, enga a jé yigachodi turásu ome uté jeta chujérase yu to. Mu a jé ca yitiógararasa yúringárique chuque arı̃a. Adójnanga uje baroi tuyu ga jecucha yajna Pangarádejnai uté quigade iji jnumone, jé iji yúringai disi.

¹³ ¿Ama jé ca uñeque chingo yujnomei aja ua ya, yangaráni a? Uje yoqueduguéjnai acoté Jezabel jmongarája Pangarádejnai uté uruode júsorone jeta chejna udore, mu yipógu udore uñane to uje ore batigai chise 100. Ga yajuque udore ore ajei to ga 50 déji cucarã́tedó uña, jé basa ga ujode 50 dépoji cucarã́tedó uña to rı̃. Ga yosõre ore ome cucha pibosode jé aja yodi gatuaque rı̃.

¹⁴ ¿Ama jé ũrérase ua ya, ujetiga yi baruode ga yingo ua aja yoqueduguéjnai? ¡A uté chujérase yu arı̃a!–

¹⁵ Mu Elı́as chojningame Abdı́as uté: –Pangarádejna Uecai irógode uñai tu yu, uje Pujnuéngaisṍri tu uté ome cuchade jnese, enga qué yagúome uté i ome yuru iyiejnane udojo ome ua. Enga jé ũrepise yu uje a yingongara yuja Acab uté iji diri tudé gajiné.–

¹⁶ Jecute Abdı́as uté quene jnome deduguéjnai yui ujetiga chingo Elı́as uruode aja, enga jé u uje Acab tibágui Elı́as iji dapácadi uté iji quigade.

¹⁷ Enga uje Acab chimo Elı́as uté, chojningame uté: –¿Ama jé upúsu ua ya, israélgosode yocajnenie pujurei ijnimisṍri á?–

¹⁸ Ga Elı́as chajnai Acab uté uruode ga chojninga: –¡Que uyu uje yipésu pujuredie gotique arı̃a! Pujuredie gãrapíode u ua, jé aja bai casica, uacajogasúode, uaque. Uje uacajı́oñome Pangarádejnai uru pirosobádode quigode iji te jmete, jé basa enga uacajnane upúsu bangureni Baal uté adode iji jnumone.–

¹⁹ Enga Elı́as chopósi tome Acab uté rı̃: –Be ga abichoi barasade israélgose udore ore jnese, ga aroque ore aja yari, jeta ore jnese chachai yu dirome iji cucarani ójo to uje i tu Carmélo. Enga aroque ayoré gajnu Baal irógode proféta aja yari to iji uté, uje ore batigai chise 450. Ga átapo bacoté Jezabel angurené dupa quedéjna Asera uaté irógode proféta to rı̃, uje uaté jecucha chṹra ore gatuaque, ga udore batigai chise 400.–

Elı́as uté chetingare dupa quedéjna Baal uté irógode proféta tácho udore iji cucarani ójo uaté uje i tu Carmélo, uje gaidi tu gu ujetiga israélgosode ore chidójnanga uje Pangarádejnai uté chedu re ome dáringai Dupa

²⁰ Enga jé u nanique uje Acab dopı́si Elı́as uruode ga tibidi darasade israélgose jnese, jé aja angurenone dupa quedéjna ore irógode proféta to rı̃. Ga ore chamáta ñane aja cucarani ójo to uje i tu Carmélo.

²¹ Ga e ore chise cucarani ójo jnese ga jé u uje Elı́as sose israélgosode udore ore yui, ga chejnapúsu daruode ome ore. Ga chojningame ore: –Pangarádejnai chachopise uje israélgosode uacamecho Dupapı́si adode iji ayoré gajnúone adode ujade. ¿Ama cho riguiji yui ujetiga ayáyo uacáyipie quiyı́guiyı́guidie udire a? Jeta Pangarádejnai u Dupa ũrépisi enga ejnáño uágaja uté adode to. Jé basa ga ujetiga ũrei tu Baal ga ejnáño uágaja adode to.– Mu israélgosode udore, que uñeque narare, mu ore chopise chı́guiji jnumi jnese.

²² Ga jé u uje Elı́as uté qué jnopo daruode údi ome ore rı̃, enga chojninga: –Jé ũré yu arı̃a uje gusúpusu uecai tu yu iji Pangarádejnai uté angúroméone proféta udore ujade jnese. Jé basa ga uacangureni tuté ayoré gajnu uje i tu Baal irógode ore batigai chise 450.

²³ Ga a ore dobı́rasi tórodatéode ome yoque jne, ga gare ore oitı́go aja de. Enga Baal irógode ore doi dajegaitı́guiji tórodatéode udore. Ga a ore chujé doitique jne ga ore chajugája jnumi ga ore doi ga ore chicháji daquesutı́go pite gánique. Mu ca ore chicha piotı́gaja údi to. Ga a jé yi ore isocai uté ome tórodatéi amiri uté to. A yujé to, ga yajugája jnumi ga yicháji yaquesutı́go pite gánique to jne rı̃, mu a ca yicha piotique aja údi to jne.

²⁴ Jecute, Baal irógode uaque á, beyoi bajaque ga atáyoi pioi iji uacangurenone cucha jne, ga ejo yu to jne. Ga a yutai Pangarádejnai jne jeta chamurase piotique yoquibai tiji gaté. Ga a yetingacope dupapı́sirique jne jeta yocangurenone uñeque doi yocuruode ga chamurase piotique yoquibai ga pioi tagu yoquẽrapáidode tórodatéo uñeque.– Ga ayorébujnane chajnai Elı́as uté uruode ga ore chojninga: –¡Yoquirasépise báyipiedie udire quigode jõ!–

²⁵ Enga jé u uje Elı́as catecãrápoi Baal irógode ore gaté rı̃, ga chósi tome ore: –Urénga, jiépisi uaque ga bajade u uaque jne. Jecute asayo uacajegaitı́guiji tórodatéode udore bajaque, enga apéso ujetiga dimane ome úringai pẽrapaite yui. Ga a jé u jne jeta acatecãchoi uacangureni dupa bajaque. Mu jé ca achayo piotı́gaja údi to.–

Baal irógode proféta tácho ore chijócha jóroque dangureni uté ajei údi ome raque, jeta chamurase piotı́gaja ore yui tórodaté gai

²⁶ Ga jé u uje Baal irógode ore doi dajegaidi tórodaté uté enga ore chujé ga ore chicháji daseradéjnai gai. Enga ore chinguı́ra dabijnacaraidie aja dangureni uté iji durasé uaté údode, jeta chamurase pioi ore aserani gai. Uje ore chojninga: –¡Yocangureni Baal é, achajnai yoquibijnacaraidie ome ua yé!– Ga ore chuságaja guedé gatócoro ome dabijnacaraidie udire, mu jé ate uje Baal irógode que ore chudute dangureni urúrique, enga que pichajnaite ore gotique. Ga jé u uje ore chẽráchuji dei tórodaté ejode uje déji dangureni gajnei gaserãte gai.

²⁷ Ga a jé guedé dérasi gatócoro uje quene Elı́as chujñieta ore, ga chojninga: –¡Ejnáñopúsu uacabijnane é! A dupárique gotique uacangureni uté arı̃a. Mu que pimo jeta áyipie chisõre ga que chudute uacarúrique, jeoga chisa dejórigo, jeoga doi paseade iji siñeque, jeoga qué mo. Mu ejnáñopúsu uacabijnacaraidie to, ¡ja seca aringachóji imótique!– Ga Elı́as isocai upúsu uté uje cho damitiguei ome dupa quedéjnai Baal uté irógode proféta tácho udore ore.

²⁸ Mu ore chejnapúsu dacatecãraitigade ga pudatı́ngajna ome ore. Ga ore chijnime daqueséode ga ore chicangurase daqueséode iji dabáyode, jé aja uje ore chichagu re ome dasṍrenie. Uje ore isocabei jé u ome dangureni uté. Enga ore iyode yore ore gáyode uje tṍraji ore ichajupı́dode udore.

²⁹ Enga jé ore ate uje ore chẽráchuji dẽrapáidi tórodaté ejode, ga ore cho ũrusode iji raque uje etoguipise ore aja jnumone uje ore chẽráchuji. Enga e chise guedéjnoringái, mu jé ate uje que pududique ore angureni Baal urúrique, enga que pichajnaite ore.

Uje Elı́as chijócha Pangarádejnai ajei údi, enga quene pioguéjna cuchábi tṍraji gaté

³⁰ Iji udojo quigade, enga jé u uje Elı́as catecã́ri ayorébujnane ore iji dejode to ga chojningame ore: –Ajoso gadoi jnese.– Ga ore jnese sose uté yui. Ga Elı́as doi Pangarádejnai gajnei gaserãte, ga pésupúsu aja quigode bajaque. Uje e pajnangarañaque Pangarádejnai gajnei gaserãte gu.

³¹ Ga Elías uté doi cucaranenie ga chujé aja ñane dosadode, jetiga gare iji yirı́dai cucaranenie. Chamáñaje israélgosode ore uáguedie batigai u 12 nanique gu, uje ore gãrapı́ode u dáqui casicaite Jacob uté ujnacarode ore. Ga Jacob uté u uje Pangarádejnai catecã́ri nanique uje chisı́ome i ichai ome, uje chojningame uté: –Bei ejoi tuté u Israel.–

³² Enga Elı́as uté tagúome cucaranenie udire ome Pangarádejnai uté gajnei gaserãte, uje pésapo aja gaté nanique rı̃. Quigade enga doi ga chijócha gaserani eruéode to.

³³ Ga jé u uje doi daquesugode pite ga chujé aja daserani gai. Quigade ga doi dẽrapáidi tórodaté uté ga chajugája jnumi enga chujé aja daseradéjnai gai to.

³⁴ Ga Elı́as uté chiroque uñane aja yodi yui to ga chojninga: –Ajnáño yodi iji iberújnaminie ga gagájni jne. Enga ójneño yaserani uté gai, enga a arupaché yaserani, jé aja yẽrapáidi tórodaté uté to, jé aja pidode to jne rı̃.– Enga quene ore chimate dasai uté, mu Elı́as jé chirógapo ore aja gaté rı̃ ga chojninga: –Beyopoi rı̃.– Ga jé u uje ore chójnepo yodi gai gaté rı̃, enga e gare ome uté. Mu jé adápo rı̃, uje chojninga: –Apésopo rı̃, ga quene gusu jne iji gadióguei udé.– Enga ore dopı́si uruode.

³⁵ Ga yodi cho tase, tase aja jnumi iji aserani gai ga chayója quedéjnane iji aserani ejode, ga erugode iragupúsu.

³⁶ Enga e chise guedé batigai jogadi uté uje israélgosode ore isocabei tu uje ore tẽra dẽrapáidode cucha ome Dupade iji deréjnane gatuaque nanique. Enga quene Elías uté sose Pangarádejnai uté gajnei gaserãte yui, enga catecã́ri uté ome dẽrapáidi tórodaté uté. Enga chojninga: –Pangarádejná, yocáquiode jnani bajade Abraham, Isaac, Israel ore Dupa yá, be ga ango ua aja yurasade israélgose ore. Yigaidi tu gu jeta apijógome báringai Dupapı́si iji yocuniri Israel udé iji diri tudé. Ga yigaidi tupo rı̃ ujetiga ca uñeque chotigase yúringai baroguipise to, uje yipésu cuchade udojo jnese gu baruode.

³⁷ Bebi ga achajnai yu, Pangarádejná. Be ga amurase piotique yaseradéjnai gai, enga a ore chiraja báringai Dupapı́si to jne. Enga a ore chirajápo to jne rı̃ uje ua u uje batirépo ore áyipiedie babai te rı̃.–

³⁸ Enga jı̃raque Pangarádejnai chamurase pioi gaserani gai iji Elı́as icatecãraitigade udore quigade. Ga pioguéjnai uje tṍrai gaté ga chijnare aja aseradéjnai ga chejnápise Elı́as guẽrapáidi uté ¡jaripe! enga chátaja pidode, cucaranenie ore. Ga chatapója yodi rı̃, aja pacataringuei to rı̃ iji gaserani ejode.

³⁹ Ga ayorébui ore chichaga dacurutedie aja jnumone jnese uje ore pañaji cucha dacadode udore enga ore pijnacaraichi iji ejode. Ga ore chojninga: –¡Pangarádejnai jé u Dupapı́si uté! ¡Pangarádejnai jé u Dupapı́si uté!–

Elı́as chejnápise Baal irógode proféta tácho udore jnese nanique

⁴⁰ Ga jé Elı́as chojningame darasade ore: –¡Beyoi dupa quedéjnai Baal irógode proféta ore! ¡Ga asayo ore jnese ga ca uñeque jno jne!– Ga jé u uje ore chisa ore jnese, ga Elı́as jno ore údi aja tié jochai uje i tu Cisón, enga chejna ore ¡pógopógo! iji uté.

⁴¹ Ga jé u uje Elı́as chiroque ore eduguéjnai Acab aja chagúi to, uje chojninga: –Boji de ga agu babotique iji siñeque jne, enga ójiapo bajótique cucha rı̃. A e idógosi jeta beque jõ, uje e yudute guéode uruode, enga a gueyequejna yore yoquibai to gajiné.–

⁴² Enga Acab jno ¡bu! ujetiga tagu dabosode, jé aja ujetiga chóji dajótique iji siñeque. Jé basa ga Elı́as uté doi cucarani uje i tu Carmélo ga e choru aja cucarani ójopise. Ga chácariji jnumi ga chujé dacuruté aja dagataidie.

⁴³ Ga catecã́ri daroguipı́si ga chojninga: –Be ga acáji ti ga ajire yote quedéjna cuchábi yui to. Enga ajmita jeta gue abujáraque chicai gaté.– Enga iroi jno ga chajire yote quedéjna cuchábi yui iji te, mu chojningame Elı́as: –¡Que yimo cuchárique iji datã ya!– Ga Elı́as chirógapo daroi aja gaté rı̃ ujetiga chidójnangapo rı̃. Ga chajni dayaridi uté gai to ga gare iji ti, ujetiga chajire yote cuchábi yui iji te.

⁴⁴ Ga jé u uje iroi chise Elı́as ojningai uje gare iji ti uje chajni, chajni, chajni dayaridi gai, enga chise garitia ga quene chimo gue abuja. Ga jé u uje tibite Elı́as gai ga chojninga: –¡Elı́as, cajirape to é! ¡E yimósi gue abuja ajámia iji yote quedéjnai gai, ga chosi yijmana ajáramia aja gaté é!– Ga Elı́as chudute daroi pijnane ga chojninga: –Bo ga acáji eduguéjnai Acab charidi ga angome to ujetiga chadíja buricade aja dachidi guebéquedaté, enga jno ¡bu! to, ujetiga ca guei tagu iji dajei to.–

⁴⁵ Ga jé u uje Acab chague ga choru dachidi guebéquedaté, ga jé u uje jnome ore idai Jezreel yui to. Mu ibisogue gue abujadie aja gaté. Enga emi déji údi to enga judúguejna guéode údi. Ga e beque ga gueyequejnapise.

⁴⁶ Mu Pangarádejnai chõre Elı́as etotiguei jeta etógaja dajei, ga uté chujñuque daguidé umarejna aja gaté ga chose eruéode aja dagarubi údi ga jé chayo to aja ore idai Jezreel yui to, ga ibisoguipı́saja dajei. Uje bajaque Acab aja dajei uje choru dachidi guebéquedaté, mu Elı́as uté chuchíja gai, ga bajagája ore idai Jezreel uté.