MARK 14 - DEENA BAIBÉL (BSI)

Jisume Petnampe Leemoname

¹ Supak Gíbong gíídíe delokke siiyé líkmanam ettíng dorane loonyiko dungadíai, delo ríne kídíelang ukil kídíe Jisume umla petpe emla ansoona imemko matí bomdungai.

² Bulu pokai, “Doman longelo imangkom, demamílo ami kídíe ebínpe ibomyé.”

Jisume Bethanilo Tél Nyooname

³ Bí Bethanilo duuduem, Tííd gena Simonke ekumlo dobodola dungem, mimekone arekanarung nampona tél botolko bomado. Bí botol dem betgeyéla bíkke dumpolo nampona tél dem pílíkto.

⁴ Delo duuna ayokone kangkie idola pobosukai, “Kapeilai sim nampona atísim ipak siyakla idune?

⁵ Sim dítag tabung lokke hajirang kísa nakope kogeyéla poisarem opan kídíem bilatuai.” Delo bulu mime dem agí lugíto.

⁶ “Bím petom melíktoka” emla Jisu bí poto. “Nolu kapeila bím míngkikane? Bí ngom airuna atíko ibito.

⁷ Opan kídíde nolukíng agínpe yéyar bosuyé, delokke noluke mínggípe bulum igul sulayé. Idakkom ngomdan nolu agínpe yéyar bosumayé.

⁸ Bí bíkke ila sunamko ito. Bí ngokke amíllo nampona télem pílíkla ngom yupenamem kerape iruubito.

⁹ Ngo nolum aruem podung, ingkona dooying tatponem tani among tabuso pogoo yédí, bíkke inam simkom, bím míípang sunape pokanpe aiyé.”

Judaske Jisume Míírí Míínyo Agér Ipe emla Tolíksuname

¹⁰ Delokrongem Judas Iskariot bí, Midum íying kolang annyi nanade rínekídílo Jisume bulukíng yadlíkpe emla gíkai.

¹¹ Bulu erappe dem tatto delokke bím poisar biyérung emla pokai. Dekepe iname bí Jisume yadlíkdope emla ponmik matí bomto.

Jisuke Gíbong Gíídí Dotkéyem Bíkke Luyilsuna Kídíem Dobosuname

¹² Siiyé líkmanam ettíng gíídí kera yalum longedelo, iyang iyape Gíbong gíídí legape mérbenuem ardodelo, Jisukelo luyilsuna kídíe bím poto, “Ingkolo Gíbong aran dopekuem no ngolum iruu saarudope míídun?”

¹³ Delo bí bíkkelo luyilsuna delok midum annyiko melíkdola pokai, “Taonlo gíkaala, delo asi kiiling joobomna amiko nolu kaaríksuyé. Bíkkíng gímín gelangka.

¹⁴ Bíkke angko ekum delokke atuem sikepe potoka, ‘Saar bí íngkídung: ingkolodí mibo duupeko ruume, ingkolo bí Gíbong aranem bíkkíng luyilsuna kídíem lekope dopekue?’

¹⁵ Bí bulum teyong yangke bottena ruumem lengkanyé, delo atí takame kayin sudung. Delo ngolukepe irung sarung tolangka.”

¹⁶ Luyilsuna kídíde gílenla, taon delo gíname Jisuke bulum pokam pakpe atíkídíem paato. Depe iname bulu Gíbong doranem irungkai.

¹⁷ Yume pííyédem, Jisu bí Midum íying kolang annyidem lekope pííbosuto.

¹⁸ Bulu doko tébul delo dobo sudungem, bí poto, “Ngo nolum aropagem podung, noluke akone ngom míírí mínyoyéde ngom dobosuna simoko.”

¹⁹ Bulu buulínge ikai, delo bulu atel atel bím “Ngope imangía?” emla poto,

²⁰ Bí pokai, “De Midum íying kolang annyi sokke akone, ngom batilo rotiem ningnyom bosuna simoko.

²¹ Tanike Ue bíkke legangem atnam kísa pakpe iyé. Idokom Tanike Uem míírí míínyona amide anka sulangka! Bím omangamílo bíkkepe aiyatuai.”

Probubuj

²² Bulu dodungem, Jisu bí rotiem laala yidgeto delokke dem pento, delo bíkkelo luyilsuna kídídem, sikepe podola bito, “Sim dolangka; simoko ngokke amíle.”

²³ Delokrongem bí batiem laala, yidgepala bulum bito, bulu takam delok tííto.

²⁴ “Simin deddína ami legape pílen binam ngokke daapong iyyie” emla bulum poto.

²⁵ “Ngo nolum arope podung, Shédíke amolo sim anípe tíídíku longe píímangem onggur alangem ngo lekoda tííyi kumayé.” emto.

²⁶ Bulu miriko lupala, Olib Díítelo gíto.

Pitorke Possu Penamem Jisuke Potosubiname

²⁷ “Nolu takame dukpan suyéku” Jisu bí bulum emto, “Kapeila sikepe attung, ‘Ngo mér kaabomnem mokayé delokke mér kídíe dukpan sunyokyéku.’

²⁸ “Idokom ngokke gerep rongkuem, ngo noluke kerape Galillo gítosuyé.”

²⁹ Pitor bí, “Takame nyokpan sudakkom, ngodan depe imayé;” emto.

³⁰ “Ngo nom aruem pobidung,” Jisu bí emdola, “Silo kelokke ila siiyoh peroge lennyinape kokmang adape no agíe ngom lengum kokai possuyé.”

³¹ Depe idokom Pitor bí edíírupe posuto. “Ngo nokkíng simín gebaape idokom, ngo nom possumayé,” Delokke abíd takamete atelpe poto.

Gethsemanilo Jisuke Kumsuname

³² Bulu Gethsemani emnam amongkolo gíto, delo Jisu bí bíkkelo luyilsuna kídíem, “Ngokke kumdungem so duupotoka” emto.

³³ Pitor, Jems delokke Joan bulum lekope bí gíbosula, delo bí séngéépe buulíng elang míídírsue ilento.

³⁴ “Ngokke aid si duuge sita simang idung” emla bí bulum poto. “So duula dargap bomlangka” emto.

³⁵ Anyongoko gíge yélangkula, bí amolo gubadola paklayémílo moodíe bím gíbong daklangka emla kumto.

³⁶ Bí pokai, “Abba, Yayie, takamde nokke ilamanam kamang. Sim batisim ngokke lokke langgéé toika. Depe idakkom ngokke míínammang, idakla nokke míngkor emino.”

³⁷ Delokrongem bí bíkkelo luyilsuna kídílo gílat langkula kaaname bulu ipdung. “Simone” emla bí Pitorme gokdola poto, “No ipdunía? No gonta atelemte darbom lamanía?

³⁸ Dargapla kumtoka demamílo no ikaa darkaalo olíkyé. Aidde erapdungai, idola amíle bengaldung.”

³⁹ Lekoda bí gílangkula kumyang kumyape kumtoku.

⁴⁰ Bí gílat langkula kaaname bulu ipdung kukéng, kapeila buluke amigde tebege idung. Bulu bím poyansupe namemte kénsumato.

⁴¹ Lengumnape aalangkula bulum luto, “Nolu supakteng ipman ketman dunga danía? Aikabong! Moodíe píídak. Kaasutola, Tanike Uem paab inakídí alaglo melíkdakne.

⁴² Dareptola! Gílaju! Sina ngom míírí míínyone aadune!”

Jisume Umname

⁴³ Bíkke pongo pakdung adape, Midum íying kolang annyi delokke akonde Judas bí aado. Bím lekope gíbosune ríne kídíe, ukil kídíe delokke miro kídíe melíknam gíníng yoksa bomna alungko.

⁴⁴ Delo míírí míínyo nade bulum iyodko iruubito: “Ngokke gomrík sunam simoko amide, bím umtopíam delokke bím gísép sula gíbo tokupíam” emto.

⁴⁵ Jisukíng gíadanla, Judas bí pokai, “Saare!” emdola bím gomríksuto.

⁴⁶ Amikídíe Jisume gakla yééto.

⁴⁷ Delo dakmín gena akone agí yoksem satsula ríne ruutumlokke béérang nyorungem papakto.

⁴⁸ “Ngo ebín lenbo nakua, nolu gíníng yoksa bomla ngom umkape aadune?

⁴⁹ Lolope ngo nolukelo kumkeng ekumlo luyil poyilla yébosuto, delo nolu ngom kape ummane. Idokom Dooying kitab agomem aro moperung aiyé,” emla Jisu bí poto.

⁵⁰ Delokrongem mipile bím mepala duknyok gekai.

⁵¹ Yaaméko gasor petom yétgenako Jisukíng gímín gedungai. Edílo bulu bím gaktodí,

⁵² bí mílípe duggekai.

Baane Keralo Jisuke Dakname

⁵³ Bulu Jisume ríne ruutum keralo aaboto delokke rínekídí, miro kídí delokke ukil kídí takame aadum suto.

⁵⁴ Pitor bí méélamlo mootengo gampe gímín gela ríne ruutum baatum deloope píímín geto. Delo bí sontoriem duubosula emelo pamsuto.

⁵⁵ Ríne kídí elang Sanhedrin emnam baane tabude bím bulu petdope mííla Jisume aknana míítasuto, idokom bulu atíyang mapaamang.

⁵⁶ Bojéko bím menamlok hakii bito, idola buluke agom kídarde akam sumang.

⁵⁷ Delokrongem ayoko gerepla bím aknape menam hakii bito.

⁵⁸ “Ngolu bím sikepe podope tatto, ‘Ngo sim tanilok monam kumkeng ekum sim bénpak geyéla, tanilok imanam angukonko longumlok moyéku.’”

⁵⁹ Delote buluke hakii agomde akam bosumang.

⁶⁰ Delokrongem ríne ruutumde buluke keralo dakrepla Jisume íngkíto, “No poyan sumayénía? Sok amikídí sokke nom aknana agom polen namsi kapeda?”

⁶¹ Depe idakkom Jisu bí agom poyan sumape asoope ito. Lekoda ríne ruutumde bím tatkítoku, “Nua Kristo, emnamde, Aina Shédíke Oode?”

⁶² “Nguam” emdola Jisu bí pokai, “Delokrongem Tanike Uem Ralna Shédíke lakbíklo duudope delokke taleng telok doomuglok aadak kupe nolu kaayé.”

⁶³ Ríne ruutumde marlíngem agí egem bédsudola pokai, “Ngolu ingkona hakii yangko míídun?”

⁶⁴ “Nolu luyéé luléé namem tatsuto. Nolu kape míídon?” emto. Bulu takame bím petbaayépe emla luyin bosuto.

⁶⁵ Delokrongem ayokone bím takil sukkatla ibomkai, bulu bím amigem yéngkapto, banggénlok demto, igeyéla “gingkíto” emla luto. Delokrongem sontori kídíe bím gakla demto.

Pitorke Jisume Possuname

⁶⁶ Pitor bí baatum delo dungem, ríne ruutumlokke mime béérang akone aadak.

⁶⁷ Bí Pitorme emelo agíe iipamdope kaayédelo, bím kangí seríto. “Nokom Najareth lokke Jisume yébo sudungai” bí emto.

⁶⁸ Bí “No ingkuem podudí ngo kénpete kénmang, tatkén petemang” emto, delokrongem bí gét delo gílentoku.

⁶⁹ Edílo mime béérade bím delo kaatodí, lekoda bím ami daggona kídí delo pobito, “Si amisi buluke akone.”

⁷⁰ Lennyinape bí dem possutoku. Anyongoko doorongem, anínlo dakna kídíde Pitorme pokai, “Berok no buluke akone, kapeila no Galil lokke amiko.”

⁷¹ Bí agíem béngka sudola, bulum pobisuto, “Noluke pobomnam ami sim ngo kénmarung.”

⁷² Depe idopagem peroge lennyinape kokkai. Delo Pitor bí Jisuke bím ponam agom, “Peroge lennyinape kokmang adape no ngom lengumko possuyé” emnamsim míípang sutoku. Delokrongem bí bursu langkula kapto.