LUKKE ATNAM TATPONA DOOYINGE 12 - DEENA BAIBÉL (BSI)

Aromanem Ansulangka

¹ Éjar Éjar amie aadum sukolok buluke arasulo tujém saayém bosula iduem, Jisu bí kera yalumpe bíkkíng luyilsuna kídílo pokai, “Pharisi kídílokke siiyém depe emnamde buluke iru sarunamem ansulangka.

² Delo mesup supeko atí kamang, demangkom kénmadope leesup supenam kamang.

³ Noluke kaamolo ponamdem longe píalo tayyé, delokke noluke arang ruumlo posi sunamdem míílong teyolo pokan gooyé.

Peso Penamde Séko

⁴ “Ngo nolum podung, ngokke angong kídíe, amíl petomem peddo delokrongem atí ilamana kídíem peso mapeka.

⁵ Idakkom sékome nolu pesope aidudí dem ngo nolum lengkanyé; Amílem petgeyélate doorum líísamlo yoplík lanadem nolu peso langka. Arope, ngolu podung, bím peso langka.

⁶ “Ngiití perí pilnguem pirnyi kope komanía? Depe ilate bulum atelkote Shédí bí mitpan sumang.

⁷ Aropakpe, noluke dumpo lokke dumíd kídar takamemte Shédí bí sanyin tung. Peso mapeka; nolu deddína ngiití períemte are kayane!

Jisume Togesunam Elang Topak Suname

⁸ “Ngo nolum podung, séko ngom amikídí keralo kangkéndudí, Tanike Uekom bím Shédíke teyong kotoki kídí keralo kangkényé.

⁹ Idakkom séko ngom ami keralo topak suyédí de kaaluna miri kídí keralo lupak kosuyé

¹⁰ “Delokke Tanike Uem lukaana miyongem maab biyé, idakkom séko Deena Aidem lukaayédí dem maab bimayé.

¹¹ “Edílo nolum kumkeng ekumlo, yébona delokke ruutum kídí keralo yééla bomayédí, no agíem kape kísa popít sulapei demangkom kape pomíloi emla nolu mínga sumapeka,

¹² kapeila delo anyodelo Deena Aide nolum pope namem biyé.”

Mirem Yaokolo Luyii Suname

¹³ Milung delok amiko bím pokai, “Saare, ngokke bíruem abu sérangem ngom orpan sudope pobika.”

¹⁴ Jisu bí poyansuto, “Angonge, séko ngom bisardope demangkom nonyike aralo sérangem orpan sudope lulíktune?”

¹⁵ Delo Jisu bí bulum poto, “Ansulangka! Angu angu kaabo tatbo lokke agíem nolu mínggap sulangka; tani yénamde agíke kanam remnam lokmang.”

¹⁶ Delokrongem bí ami kídíem luyii sunam agom sim poboto: “Mirem amilokke amongkone aina alie lento.

¹⁷ Bí agíe míísuto, ‘Ngo kape imíloi aiyén? Ngokke aliem mekum peko kaimang.’

¹⁸ Delo bí pokai, ‘Ngo sikepe ipe. Ngo ngokke kumsungem atge yélangkula, botte yanako mokupe, delokke delo ngokke ali takam emlang delokke sérang kídíem mesiipe.

¹⁹ Delokrongem ngo agíe sikepe lusupe, nokke deddína aina atíe yénam daknamem mekum name alummang. Yénamem yémantola, dola tííla ashéng angampe yémantola.’

²⁰ Idakkom Shédí bí poto, ‘No mide no! Siyoke yohso nokke aidem nokkelok laanyok yéku. Delokrongem séko nokke agíkepe leemo sunamdem bomyékun?’

²¹ “Sikepemin agíkepe mesii sudola Shédíkelo mirem mana kídíem iyéne.”

Shédíkíng Míída Sulangka

²² Delokrongem Jisu bí bíkkelo luyilsuna kídíem poto, “Delok legape ngo nolum podung, noluke yénamlo, ingkuem dolapei, demangkom noluke amíl legape ingkuem gekom sulapei emla ankípe míídír sumapeka.

²³ Turnamde donam empemílo pakyane, delokke amílde ege galugem pemílo botteyane

²⁴ Píak kídíem míngkítoka! Bulu ngiimang remmang, bulu kumsu perí kamang; idolate Shédí bí bulum donamem bidung. Delokke nolu edítko pettang kídarem are kayadun!

²⁵ Míídírsuna nolu séko gontakote agí yépe namem laatem sulanako kadun?

²⁶ Nolu sim ansoona atí simte ilamamílo, nolu kapeila abíd legangem míídír sudune?

²⁷ Lili appune kape kísa siisadon dem míngkítoka. Bulu ankípe ngiimang demangkom summang. Idolate ngo nolum podung, Solomonte deddína kampo tayyo ege galugem gedolate sikesok atel kísa petemang.

²⁸ Shédí bí dekepe silo duudo, delokke nyampo emepe rompak kupe namemte, gepenamem bidumílo, edítko bí nolum ege galugem pakyape biyéne, E, míngkeng anyona kídía!

²⁹ “Noluke aangem dope tíípe namlo getí mapeka; dem míídír sumapeka.

³⁰ Kapeila angu ami kídíemin sikena atí kídarlo míítídune, delokke noluke Abu bí noluke míípenam kídíem kénsudung.

³¹ Idakkom bíkke yétem mata poolangka, delo dem atí kídar demte nolum biyé.

Teyong Amolo Miremname

³² “Bosééna bénbama, pesomapeka, kapeila noluke Abue nolum amongem bilídung.

³³ Noluke ekurang kídíem kosupala opan kídíem bitola. Nolu agí sukepe ínmana murkongem pinnyok pemangko pyoona dona aala mangkolo delokke yokyé dope mangko teyong amolo sokke kumsungem mesutola.

³⁴ Legade ingkolo nokke kumsunge duududí, delo nokke aangekom duuyé.

Kénsuna Béérange

³⁵ “Agér legape míírusula duulangka delokke nokke meruem íryar molangka.

³⁶ Nyamran ikolo yéto langaala, aalangkula eyabem pigayém delo eyabem kiiya bidope agí agí ruutumlo daryana béérang kísa nolu ilangka.

³⁷ Ruutumke aadokuem daryadope kaasunam béérade aine. Ngo nolum aruem podung, bí agí agí agérem gérpe emla leemosula, bulum apim bila, delokke aala bulum igulne.

³⁸ Lennyi lengumko aala ruutume yuem leemosula darya dokupe kaanam béérang kídíde aine.

³⁹ Idakkom sim kénlangka; Ekum atode pyoone aayé emla kerape kénsu tuamílo, bí ekumdelo rula momayai.

⁴⁰ Nolukom míírung superung aido, kapeila Tanike Ue noluke bím angkupeya emla míído anyopaklo aayéku.”

Míngkesuna Delokke Míngkesumana Béérange

⁴¹ Pitor bí íngkíto, “Ruutume, no sim luyii sunam agom sim ngolu mía ma, takam emía podune?”

⁴² Ruutum bí pokai, “Míngkesuna delokke kénnampe yébonade séko? Bíkkímin Ruutum bí agíke béérang kídíem dodílo donam bidope buluke teyolo ruutumpe melíktune.

⁴³ Ruutumke aadíkulo dekepe idope kaanam béérade aine.

⁴⁴ Nolum ngo arope podung, Ruutum bí agíke ekurang teyolo bím yébomdope melíkyé.

⁴⁵ Idakkom de béérade sikepekom agísue poladung, ‘Ngokke ruutum bí adaplo angku pomayé,’ delokke delo bí milo béérang kídí emlang delokke mime béérang kídíem demla, tíngír doírsula ito.

⁴⁶ De béérade bíkke ruutume aadí kumang emla kénsumape ido moodílo, ruutumde aayéku. Bí bééradem pamík pamíkla iyé delokke míngke sumana kídíem inam kísape iyé.

⁴⁷ “Delo agíke ruutumke míínamem kénna, idola mííru sumana demangkom bí ruutumke míínampe ibimana béérade demla mongéé kosuyé

⁴⁸ Idakkom séko kénmadí delokke ingéé penampe idudí bí anyoyape demngéé kosuyé. Bojépe binam miyodem bojépe koyé; delokke bojéyape melíknam dem bojéyape kobomyé.

Jisubí Ipan Sunana Lerínge

⁴⁹ “Ngo tani amoso eme rílíkpe emla aato delokke rído bongama emla míídung.

⁵⁰ Idokom ngo baptis isupenamko kadung, delokke dem ipíímang tetengem edítko ngo adírdun!

⁵¹ Ngo tani amoso yéponamem bomang bikape aato emla míídunía? Demang, ngo nolum pobidung, ipan sumope emlamin aatone.

⁵² Supak kelokke ila ekum erang atello midum pilngoko kamílo mipile akmínsuyé; angume annyiem akyé delokke annyie angumem akyé.

⁵³ Bulu apan aran ila, abue uem akyé delokke ue abuem akyé, ane omem akyé delokke ome anem akyé, ayue nyamengem akyé delokke nyamenge ayuem akyé.”

Moodíem Kénsuname

⁵⁴ Bí milung dem pokai, “Nolu anggo danlok doomug saayémílo menang asak ‘Pedonge oyé’ emdo delokke arope depe ido.

⁵⁵ Delokke edílo sokko danlok asare aayédí, ‘Dooreyé’ emdo delokke de dekepe ido.

⁵⁶ Aromana kídía! Nolu among talengem kaala legangem polado idola kape kísa siyum siroke amongem lukénmang emyéne?”

Nom Géénem Luyin Bosulangka

⁵⁷ “Kapeila nolu agíkepe ainam atíem míngkén sumangkane?

⁵⁸ Noluke akmín sunamem gíbosula ukil migomlo gíbosupe iduem bedalo bím pakla yémílo aibosu tokuka, demamílo bí nom bisarnalo gíboyé, delo bisarnade nolum patek migomlo melíkyé, delo patek migomde nolum pateklo tumyé.

⁵⁹ Ngo nolum podung, noluke ajéngem doryinma tetengem nolu lenkumayé.”