DANIEL 2 - DEENA BAIBÉL (BSI)

Nebukadnejjarke Immange

¹ Dítak annyinape Nebukadnejjarke rojape idoem bí immangko maato. De immangde bím bojérupe míídír mola, bí ipla yimape ito.

² Delok legape rojade líímé kaana miri kídíem, jadu-montrong ina kídíem, aid miri kídíem, delokke irisinyo ina kídíem, bík immang maanam delokke gomroem bíme pobidope gogdum suto. Edílo bulu aala roja keradelo dagaatodí,

³ bí bulume poto, “Ngo ngok maanam immang kolok míídír dung. Ngo immang delokke gomroem kénpe míídung.”

⁴ Bulu Aramaik agomlok roja deme poyan suto, “E roja, no duuyar daklangka! Ngolume nokke immangem lubi langka, delo ngolu nok immang dem pobeng biyé.”

⁵ Rojade bulume poto, “Ngokke lunampe nolu ipe aiyé: ngok immang maanam dem lubi langka, delokke immang delokke gomro emkom pobeng bilangka. Nolu dem pobeng lamayémílo, noluke ale-alagem ngo sékpan-sékran moyé, delokke teyolo noluke ekum emkom bénpak biyé.

⁶ Idola nolu ngok immang emlang delok gomroem pobiyémílo, ngo nolum míísat sunam amanem biyé, delokke botterupe mínggeyé. Demílo supak, ngome ingko immang kodí ngo maatone, delokke delok gomroem pobi.”

⁷ Bulu roja dem lekoda poyan suto, “Roja no kape kísana immangko maatodí dempak pobi mílomin, ngolu gomroem pobiyéne.”

⁸ Dekepe lunamdem rojade ankídola bottepe poto, “Ngokke míínam pakpe ikai! Nolu moodíem gípu mopem idung, kapeila ngokke lunam agompe

⁹ ngok immang maanam dem pobi mamílo, nolum takam akampe ingééyé emla nolu kéndung. Noluke aralo ngom yatpeem mííla lubo sudung, kapeila nolu míídung, atíe moodílo angupe iyéku. Kape kísana immang kuadí ngom pobi langka, delomin ngo nolum immang tatjiidung emla kényéne.”

¹⁰ Kénna ami kídíde poyan suto, “Roja nokke kénlínam dem pobipena amie tani among so atel kokom kamang. Ingkona roja ekom, delokke botte yalumna, demangkom tolya yalumna roja ekom, edíloteng sikena agomem bíkke kénna miri, moya-uyu kénna, delokke irisinyo ina kídí keralo sikepe podope ikímang.

¹¹ Roja nokke íngkínam si sékoteng pola manam atokope idung. Petom uyu kídar emin pobi layén, delokke bulu tani kídílo yémín gemang.”

¹² Dem tatyénam, rojake tukdalo marname píísala, Babilon lokke kénna ami kídídem peddope ukum líkto.

¹³ Dekepeila Daniel melang bík angong kídí emteng itaksula bulum takam petpak dope ukumdem bilento.

Danielme Immang Gomroem Shédíke Lengkanname

¹⁴ Delo Daniel bí, petdope lulígnam roja lokke sipaying ruutum Ariok kíng gíto. Bí gompilem airupe ulalla,

¹⁵ Ariok me, “Kapei roja lokke bilennam ukum si siddípe reyub runampe ikane?” emla ííto. Delo Ariok bí Daniel me legang takamem pokanto.

¹⁶ Daniel menang asakpe roja kíng gíla moodí anyongko, roja dem immang delokke gomroem pobi ladope kolento.

¹⁷ Delo Daniel ekumlo gílangkula bíkke angong, Hananiah, Mishael, delokke Ajariah bulume legang kídí deme poyinto.

¹⁸ Bí bulum teyong amongke Shédíme, abíd Babilon lokke kénna ami kídílo bulumteng pettak sumadope, bíkke ayang emla delokke míngkén kíramnam deme pobeng bidope kola, kumdope poto.

¹⁹ Delokrongem delo yoh deloi míngkén kíramnam dem Danielme kaarí-kaanyo kaanam kolo lengkanto, dekepeila bí teyong telok Shédíme yidgeto:

²⁰ “Shédí bí kénne delokke ralne! Bím agínpe yidyar langka.

²¹ Bí moodí kídí emla gédí-ponggo kídíem ruutum bomdung; bí roja kídíem tomlenne, delokke laapakne; bímin kénnam gyan emlang mííjing aapíem ruubine.

²² Bí kénpímanam delokke rumsupnam atíem lengkanne; bí kaamolo mesupla duunem kéndung, delokke bí agísue angun gooralo duudung.

²³ Ngokke neku-buku kídíke Shédía, ngo nom yidgedung, delokke mínggedung. No ngom kénnam emlang tolnamem bine; no ngokke kumnamem tatbito, delokke rojaem popenamem ngolum lengkan bito.”

Rojake Immang emlang Gomroem Pobiname

²⁴ Dekepeila, kénna ami kídíem petpakdope emla rojake lulígnam Ariok kíng Daniel bí gíla, bí bím poto, “Bulum sidope imapeka. Ngome roja kelo aabo langka, delo ngo bím bíkke immang delokke gomroem pobiyé.”

²⁵ Delo menang asak Ariok bí Danielme roja Nebukadnejjar ke dungkolo aabola, roja dem pokanto, “Ngo mibo minnompe yéna Jihudi aralok ami atel ko, roja nokke immang delok gomroem pobilanako paatung.”

²⁶ Rojade Daniel (Belteshajjar emla mínnam), me íngkíto, “Ngokke maanam immang demlang delokke gomroem no pobilayén?”

²⁷ Daniel poyan suto, “Roja nokke íngkínam dem ingkona irisinyo ina, moya-montrong ina, kénna ami, demangkom takar miriekom pola bimayé.

²⁸ Idola teyong amonglo duuna Shédíko kadung, bí míngkén kíramnam kídíem lengkan bidung. Bí roja nokke méélam yépenam legangem pokan bitung. Supak ngo nokke ipdungem kaarí-kaanyope kaanam immang dem pobiyé.

²⁹ “Roja nokke ipdungem, no méélam yépenam legangem immape maato; delokke míngkén kíramnam atíem lengkanna Shédí bí, yépenamlo ipenamem nome lengkanto.

³⁰ Delokke supak, míngkén kíramnam sim ngome lengkantung. Sikepe inam si ngo takamem kényang kolokmang, idola roja nokke míítí bomnam immang sokke gomroem pobila, kéndope emla ngom lengkantung.

³¹ “Roja, nokke kaarí-kaanyo kaanam delo no botteruna ami mimangko nokke keralo dakdupe kaato. De angun-asire ila, reyubrupe kaanamko.

³² Delok dumpongde uunlok pínamko; angkeng delang alag kídarde baldín lok pínamko; ugíng delang koopumde pitollok pínamko;

³³ ale kídarde aremlok, delokke lepyo kídíde ayokonem aremlok, delokke ayokonem déngkyamlok pínamko.

³⁴ Nokke dem kaadungem, alag idína kamape líídungko loolen sula arem loklang déngkyamlok pínam lepyodem gemíkto.

³⁵ Delo menang asak arem, déngkyam, pitol, baldín, delokke uun kídíde oletla, díyulo ali-ayé yikpom lokke pemuk kísape ikai. Esare dem atí kaimadope mutpak bomkai. Idola elíde dííte kísa botte yayang ila tani among tabungem duulup bomto.

³⁶ “Simino immangde. Supak ngo roja nokke immang lokke gomroem pobiyé.

³⁷ Roja no takam roja lokke botteyalumne. Teyong amonglo duuna Shédí bí nome rojape imotung, delokke teyolo nome pauarem, ralnamem, delokke mínggenamem bitung.

³⁸ Bí nom tani among sokke tani duubomnam takamem ruutumdope imotung, delokke simon-sili, kebung-pettang emkom ruutumdope nome imotung. Uun dumpong de no.

³⁹ Nok méélamlo nome ralmayana roja yéta konko kayé, delokke méélamlo angumnape pitol kísana roja yétako kayé, de tani among tabungem ruutum bomyé.

⁴⁰ Delokrongem appinape atí takamem dempen-demrenna, arem kísa edíngna roja yétako kayé. Delo kape kísa areme atí takamem dempen-demrendudí, delok kísape kerangke roja yéta kídarem bí bényin yéku.

⁴¹ No lepyo demlang lekéng kídídem arem loklang déngkyamlok pínampe kaato. Delokke gomrode idung, rojalok among yétade apan-aran sunape iyé. De arem tolnam kísa anyongko tolyé, kapeila kédéng delo aremem soyél sutung.

⁴² Lekéng kídí dem ayokonem aremlok delokke ayokonem déngkyamlok emnamde, roja among tungkonde ralla duuyé, delokke tungkonde edíng mayé.

⁴³ No arem dem déngkyam soyél sudopekom kaato. Delok gomrode idung, dem yétadem dunggebona roja kídíde buluke ekum-erang kídíem, nyameng gípé bosunamlok among tabungem jonbo sudope emla ikíyé. Idakkom bulu, kapekísa arem elang déngkyame gyaprík sumadí, deke kísape jonbo sulamayé.

⁴⁴ Dekena roja kídí delokke yédungem teyong telo duuna Shédí bí yérí kaimana roja yétako morepyé. Dem ingkona rojekom ikummayé, delokke bí takam roja among yéta kídíem nyokmola agínpe duuyaryé.

⁴⁵ Sok legangem moko no, elíngko dííte lok ami alaglok ina kamape agíe loolen sula, arem, pitol, déngkyam, baldín delokke uunlok pínam mimangdem kape gemík todí, dekepe inamdem kaatone. Bottena Shédí bí roja nokke méélam yépenamlo ipenamem pobidung. Nokke immang maanam pagem ngo nome pobito, delokke delok gomro aroem nome bito.”

Danielme Rojake Aman Binam Legange

⁴⁶ Delo roja Nebukadnejjar Daniel ke keralo gubadola, Danielme mínggela aman emlang namponem nyotlík dope ukum bito.

⁴⁷ Rojade poto, “Nokke Shédí bí takam míngkesunam uyu kídí aralo botteyalumne, roja kídíem ruutumne, delokke bí míngkén kíramnam kídíem lengkan bine. Ngo sim kénkai, kapeila no sim míngkén kíramnam sim pobilato.”

⁴⁸ Delo bí Danielme bottena agér kolo idope melíkto, delok teyolo deddína gairuna amanem bíme bito. Babilon among emkom kaabom dope bito, delokke teyolo rojake kénna ami kídíke ruutumpe bíme imoto.

⁴⁹ Danielke rogukolok, rojade Babilon amonglok agér kídíem Shadrak, Meshak, delokke Abednego bulum kaabomdope bilíkto; dekepe idokom, Daniel bí rojake kebang ekumlo duuto.