UJƆ́NI 19 - Ubáyíbu kú IdɔmaUpáyílēti kwú Ujísɔ̄si ú lɛ ācɛ Ujíyu ( Umát 27.15-31 ; Umák 15.6-20 ; Ulúk 23.13-25 ) 1 Anɔ́ɔ Upáyílēti le ɔ́da je kéē lɛ Ujísɔ̄si gɔ́ mla itali. 2 Aícɔ́ɔja ā bī ɔcúújē lɛ ɔfulā kú ɔcɛ́ yá, anɔ́ɔ é kwú ɔ̄ í wu ɔ́ ɛyí, anɔ́ɔ é kwú awulú kú ɔgalúlā bllábllá ú klá anú iyē á. 3 É gā ɛgiyí nū, anɔ́ɔ é da ɔ́ kahíníī, “Ágábáidu, Ɔcɛ́ kú ācɛ Ujíyu!” Anɔ́ɔ é lɛ akwū tū ɔ̄ á. 4 Upáyílēti le tɛ́ɛcɛ igbɔhá kpɔ́, klla le da ɛwa ā kahíníī, “Aá mā ɔ̄, n gē bī ɔ̄ wɛ̄ɛcɛ gé lɛ aá, ká aá lé je ka ń má ɔdā ō bī le ŋmá ɔ̄ ɛpɔ̄bí ŋ́.” 5 Anɔ́ɔ Ujísɔ̄si le bēhé wɛ̄ɛcɛ, lɛ ɔfulā kú ɔcɛ́, nēé bī ujē tá ā, kwu ɛyí, mɛ́mla awulú ɔgalúlā bllábllá ā. Anɔ́ɔ Upáyílēti da uwá kahíníī, “Aá má ɔ̄ ɔ̄cɛ ā yɔ̄ á!” 6 Eko nɛ̄ aótrɛ̄yí kú ācogwɛ́ɛya ā mla áidengéli le ɔ́ má, é dɛ̄gba kahíníī, “É lɛ ɔ́ nyɔ́kpá! É lɛ ɔ́ nyɔ́kpá!” Upáyílēti da uwá kahíníī, “Aá kwú ɔ̄ ú kú aá lɛ ɔ́ nyɔ́kpá abɔ̄yī aá, ohígbū ka ń má ɔdā ō bī lɛ ŋmá ɔ̄ ɛpɔ̄bí ŋ́.” 7 Ɛwa kú ācɛ Ujíyu ā tá ɔ̄ ohi kahíníī, “Ɛ́gɛ́nɛ̄ íne kú alɔ le ā ó cíkā ō gekwú, ohígbū ó ka anúɔ wɛ Ɔyínɔ̄nyīlɔ kú Ɔwɔicō á.” 8 Eko nɛ̄ Upáyílēti lɛ ɛlā nēe bá ā pó ā, ó gbɔɔ́ ō yúufi fíyɛ́. 9 Ó le tá ipú agbla ā, anɔ́ɔ ó da Ujísɔ̄si ɔ̄kā kahíníī, “Iní nāa ŋmá ā?” Ujísɔ̄si í tá ɔ̄ ohi dúúmā ŋ́. 10 Upáyílēti da ɔ́ ɔ̄kā kahíníī, “Á tá um ohi ŋ́ nɛɛ? Á jé ka n lɛ íkwu ō hɛ́ uwɔ tá, mɛ́mla íkwu ō lɛ uwɔ nyɔ́kpá ā ŋ́ nɛɛ?” 11 Ujísɔ̄si tá ɔ̄ ohi kahíníī, “A lɔfú lɛ um nyɔ́kpá glá ohígbū ka Ɔwɔicō je ɔfú ɔ́ɔmā gā uwɔ á. Anɔ́ɔ ɔ̄cɛ nōo je um gā uwɔ ā anú lɛpɔ̄bí kú ínoōbīya fíyɛ́ dúú á.” 12 Eko nɛ̄ Upáyílēti le ɛlā nɛ̄ Ujísɔ̄si ka ā pó ā, ó cēyītīkwū kóō lɛ ɔwɛ éyi má kóō lɛ Ujísɔ̄si hɛ́tá. Amáŋ ācɛ Ujíyu dɛ̄gba kahíníī, “Ɔ́dāŋ́ ka a lɛ ɔ́ hɛ́tá, ayíka á wɛ ɔyā kú Usísa gɛ ŋ́. Ɔ̄cɛ dúúmā nōo lɛ iyī nū pīya ɔcɛ́ wɛ ɔ̄cɛ o bɛ́yíkwu ɔcɛ́ abɔ̄ nōo lɛ̄ ajɛ dóódu ā.” 13 Eko nɛ̄ Upáyílēti lɛ ɛlā nēe bá ā pó ā, ó kwú Ujísɔ̄si ú wɛ̄ɛcɛ. Anɔ́ɔ ó má yāajɛ ɛyí úgādā ɛpɔ̄ ɛga nēé hī ka úbɔ́-ɛcɔ̄, ɛ̄nɛ̄ é hī ka “Ugabáta”, okónu kú Uhíbru. 14 Ó lɛbɛ̄ɛka ɛplá oje igwɛ́ɛpa kú ɔlɛ́ɛnɔ gbɔbū lɛ ɛ̄cī kú ōtútū kú ucɛ kú onyatá ā. Anɔ́ɔ ó da ācɛ Ujíyu kahíníī, “Aá má ɔcɛ́ kú aá.” 15 Anɔ́ɔ é dɛ̄gba kahíníī, “Lɛ ɔ́ bī nyɔ̄! Lɛ ɔ́ bī nyɔ̄! Lɛ ɔ́ nyɔ́kpá!” Anɔ́ɔ Upáyílēti da uwá ɔ̄kā kahíníī, “N̄ lɛ ɔcɛ́ kú aá nyɔ́kpá nɛɛ?” Aótrɛ̄yí kú ācogwɛ́ɛya ā tóohi kahíníī, “Alɔ í lɛ ɔcɛ́ dúúmā ŋ́ ayíka Usísa ōfūnū nɛ.” 16 Anɔ́ɔ Upáyílēti kwú ɔ̄ ú lɛ uwá kéē lɛ ɔ́ nyɔ́kpá á. É le Ujísɔ̄si nyɔ́kpá ( Umát 27.32-44 ; Umák 15.21-32 ; Ulúk 23.26-43 ) 17 Aícɔ́ɔja ā le Ujísɔ̄si bī tá nyɔ̄. Ó bī ɔcóōnyɔ́kpá kú nū gɛɛcɛ ga ɛga nēé hī ka Ɛga kú Ákōklɔ̄ ɛyí.” (Ācɛ Uhíbru hī ɔ̄ ka Ugɔ́lgɔ̄ta.”) 18 É le ɔ́ nyɔ́kpá abɔ́ɔ. É klla le ācɛ ɛpa ɔhá nyɔ́kpá mla anú, ɔ̄cɛ éyi yɔ̄ abɔ̄lɔ́ná, ɔ̄cɛ ɔhá yɔ̄ abɔ̄lúfīyē. 19 Upáyílēti lɛ ɔ́dée tá, kwú ɔ̄ ú bá ɛyí ɔcóōnyɔ́kpá ā. Ɔdā nōó tá ā wɛ, “Ujísɔ̄si ɔ̄cɛ Unásārēti, ɔcɛ́ kú ācɛ Ujíyu.” 20 Ācɛ alɛwa kú Ujíyu jé ɔdā nēé tá ā, ohígbū ka ɛga nēé je Ujísɔ̄si nyɔ́kpá ā yɔ̄ kwu Ujerúsālɛm ajaajɛ. É tá ɔ̄ okónu Uhíbru, Ulátin mɛ́mla Ugríisi. 21 Anɔ́ɔ aótrɛ̄yí kú ācogwɛ́ɛya kú ācɛ Ujíyu ā da Upáyílēti kahíníī, “Ā híī tá ka, ‘Ɔcɛ́ kú ācɛ Ujíyu ŋ́’, amáŋ ka, ‘Anú ɔ́ɔ ka ka anúɔ wɛ ɔcɛ́ kú ācɛ Ujíyu á.’” 22 Upáyílēti tóohi kahíníī, “N lɛ ɔdā nɛ̄ n tá ā tá ɛɛ́.” 23 Eko nɛ̄ aícɔ́ɔja ā le Ujísɔ̄si nyɔ́kpá kwɛyí ā, é kwú úwé kú nū ú púla lɛ ɔ́ kɔ̄ ɛga ɛnɛ, anɔ́ɔ aícɔ́ɔja ā lɛ āyā kú nū éyééye á. É le awulú kú nū nōó lɛ ɛgɔ́ dúúmā ŋ́, nēé tá ŋmá icō jāā wā ajɛ ā kpó dúú. 24 Abɔ̄ ó lɛ ā, anɔ́ɔ é da iyī uwā kahíníī, “Ālɔ̄ híla anú ŋ́, amáŋ ālɔ̄ lɛ ūlī tá, ká ālɔ̄ jé ákú ɔ̄cɛ nōó géē wɛ ā.” Ɛ̄nyā yá lɛ ā cɛ́ɛ́ kú ɛlā nēé tá ipú ɔkpá ɛlɔ̄ɔwɔicō kahíníī, “É le aúwé kú um kpó kɔ̄ lɛ iyī uwā, anɔ́ɔ é le ūlī tá ce awulú kú um á,” kóō le yá jīla. Aícɔ́ɔja ā kē le yá tá ɔdā nēé tá nyā yíílí. 25 Ācɛnyā nēe háyi pī ɔcóōnyɔ́kpá kú Ujísɔ̄si ā wɛ ɛ́nɛ́ nū, mɛ́mla aɔ́máapú ɛ́nɛ́ nū nɔ̄nyā, Umerí nōo wɛ ɔnyā Uklópāsi, mɛ́mla Umerí Umagidalíni. 26 Eko nɛ̄ Ujísɔ̄si lɛ ɛ́nɛ́ nū mɛ́mla ɔyíkpó nōo he ɔ́ ɔtū nɛ̄hi ā má abɔ̄ é háyi ā, ó da ɛ́nɛ́ nū kahíníī, “Ɛ́nɛ́, má ɔyí uwɔ nɔ̄nyīlɔ.” 27 Anɔ́ɔ ó da ɔyíkpó kú nū ā kahíníī, “Ó wɛ ɛ́nɛ́ ɔ̄.” Anɔ́ɔ oŋmá éko ɔ́ɔmā ɔyíkpó ā kwu ɛ́nɛ́ ā ú kóō gaá lā ɔlɛ́ nū. Ikwū kū Ujísɔ̄si ( Umát 27.45-56 ; Umák 15.33-41 ; Ulúk 23.44-49 ) 28 Ujísɔ̄si le jé ka abālɔbányā ɔdā dóódu ɔ́ɔ le yá jīla ɛɛ́. Anɔ́ɔ o yá kú ɛlā nēé tá ipú ɔkpá kú ɛlɔ̄ɔwɔicō kóō le yá jīla ā, Ujísɔ̄si kahíníī, “Ijēēnyi gē ŋmó um.” 29 Ɔjá kú ejé omákáká háyi abɔ́ɔ, anɔ́ɔ é le isosō wu ejé omákáká ā, é lɛ ɔ́ gbō bá ɔcí, anɔ́ɔ é lɛ ɔ́ kwu ɔ̄ okónu á. 30 Eko nɛ̄ Ujísɔ̄si lɛ ejé omákáká ā gwá ā, ó kahíníī, “Ó mɛ ɛɛ́.” Ó tá ɛyí kpɛɛ́, anɔ́ɔ ó mā owu á. É le ɔ́kpa gwū Ujísɔ̄si áklō 31 Aótrɛ̄yí kú ācɛ Ujíyu le ɛga mīyɛ ŋmá ɛgiyí Upáyílēti kéē lɛ ikpó kú ācɛ nēé nyɔ́kpá ā kpó cē, cɛ́ɛ́ kéē lɛ uwá kpó wāajɛ ŋmá ɔcóōnyɔ́kpá ā. É ba ɛba nyā ohígbū kóō wɛ ɛ̄cī Ajúmā, é kē tine kú ācɛ ā kéē playicō abɔ́ɔ jāā gbó ɛ̄cī Usábāti ŋ́, ofíyɛ́ dúú abɔ̄ Usábāti nōo ī wā ā wɛ ɛ̄cī otīihɔ ā. 32 Anɔ́ɔ aícɔ́ɔja ā gā gaá le ikpó kú éyi cē, é klla lɛ ákú ɔ̄cɛ ɔ́mpa nēe nyɔ́kpá mɛ́mla Ujísɔ̄si ā cē. 33 Amáŋ eko nēé gā ɛgiyí Ujísɔ̄si nēé má kóō gekwú ɛɛ́ mā, é cē ikpó kú nū dɛ̄ɛ̄ gɛ ŋ́. 34 Éyi kú aícɔ́ɔja ā lɛ óbō gwū ɔ̄ áklō, anɔ́ɔ ɔkwɔɔkwu ɔ́ɔmā oyī mɛ́mla éŋkpɔ̄ le pɛ́ wɛ̄ɛcɛ á. 35 Ɔ̄cɛ nōo má ɔ̄ ā cījáalí kú nū, ijáalí kú nū ā wɛ ɔkwɛ̄yi, ó kē jé kóō kɛlā ɔkwɛ̄yi, ká aá lɔfú cɛ̄ dúú. 36 Ohígbū ka ɔdā nēe bá ā yá ká ɛlā nēé tá ipú ɔkpá ɛlɔ̄ɔwɔicō kahíníī, “Ikpokwú kú nū dúúmā í gaá cē ŋ́ mā,” kóō le yájīla. 37 Ó lɛ ɛgɔhá kú ɔkpá ɛlɔ̄ɔwɔicō nēé klla tá kahíníī, “É géē je eyī má ɔ̄cɛ nēé lɛ óbō gwō ɔ̄ ā.” É le Ujísɔ̄si nyi ( Umát 27.57-61 ; Umák 15.42-47 ; Ulúk 23.50-56 ) 38 Igbīhi ɛ̄nyā Ujósɛ̄fu, ɔ̄cɛ Arimatéyi, ɔ̄cɛ nōo wɛ ɔyíkpo kú Ujísɔ̄si tayínū ohígbū kóō gē yúufi ācɛ Ujíyu ā, ba Upáyílēti kóō kwú okwū kú Ujísɔ̄si ú lɛ anúɔ. Anɔ́ɔ Upáyílēti cɛ̄ á. Ujósɛ̄fu wā gaá kwú okwū kú nū ú. 39 Unikɔdímɔ̄si ɔ̄cɛ nōo wā ɛgiyí nū otú ā gā dúú. Ó bī ocēkplá kú ɔdā nēé hī umáar mɛ́mla álo nōo lɛbɛ̄ɛka okolo ofɛhɔ̄ ā. 40 É kwú okwū kú Ujísɔ̄si ú, lɛ ɔ́ gbō mla īlī ahilíki nɛ̄hɛ́ mɛ́mla ɔdōkpócu ā, ɛ́gɛ́nɛ̄ uculo kú okwū ō nyi kú ācɛ Ujíyu lɛ ā. 41 Ɛhɔ̄ éyi yɔ̄ kwu ɛga nēé nyí Ujísɔ̄si ɔkpá ā. Ipú ɛhɔ̄ ɔ́ɔmā únóji ɛ̄yīpɛ̄ éyi yɔ̄ abɔ́ɔ, nɛ̄ okwū dúúmā í gwutá ipú nū jéjéē ɛ́ɛ́ ŋ́. 42 Ɛ́gɛ́nɛ̄ ó wɛ ɛ̄cī otútū kú ucɛ kú ācɛ Ujíyu ā, anɔ́ɔ abɔ̄ únóji ā kwu abɔ́ɔ ajaajɛ ā, é kwú Ujísɔ̄si ú gwutá ipú nū lɛ ɔ́ gwū. |