Márk 15 - Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája

Jézus Pilátus előtt

¹ Korán reggel haladéktalanul határozatot hoztak a főpapok a vénekkel, az írástudókkal és az egész nagytanáccsal együtt. Azután Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak.

² Pilátus pedig megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Ő így válaszolt neki: „Te mondod.”

³ A főpapok hevesen vádolták őt.

⁴ Pilátus ismét megkérdezte tőle: „Nem felelsz semmit? Nézd, mennyire vádolnak!”

⁵ Jézus pedig többé semmit sem válaszolt, úgyhogy Pilátus nagyon elcsodálkozott.

Jézus és Barabbás

⁶ Ünnepenként el szokott bocsátani nekik egy foglyot, akit ők kívántak.

⁷ Barabbás is fogságban volt azokkal a lázadókkal együtt, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el.

⁸ A sokaság tehát felmenve Pilátus elé, kérte tőle azt, amit mindig megtett nekik.

⁹ Ő pedig megkérdezte tőlük: „Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” –

¹⁰ mert tudta, hogy irigységből szolgáltatták ki Jézust a főpapok.

¹¹ A főpapok azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Barabbás elbocsátását követeljék.

¹² Pilátus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: „Mit tegyek akkor azzal, akit a zsidók királyának mondotok?”

¹³ Azok ismét felkiáltottak: „Feszítsd meg!”

¹⁴ Pilátus megkérdezte tőlük: „De mi rosszat tett?” Azok pedig még hangosabban kiáltották: „Feszítsd meg!”

¹⁵ Pilátus eleget akart tenni a sokaság kívánságának, és szabadon bocsátotta nekik Barabbást; Jézust pedig miután megostoroztatta, kiszolgáltatta, hogy megfeszítsék.

Jézus megcsúfolása

¹⁶ A katonák elvitték őt a palota belsejébe, a helytartóságra, és összehívták az egész csapatot.

¹⁷ Felöltöztették bíborba, tövisből font koronát tettek a fejére,

¹⁸ és elkezdték köszönteni: „Üdvözlégy, zsidók királya!”

¹⁹ Nádszállal verték a fejét, leköpdösték, és térdhajtással hódoltak előtte.

Jézus megfeszítése

²⁰ Miután kigúnyolták, levették róla a bíborruhát, felöltöztették saját ruhájába, és kivitték, hogy megfeszítsék őt.

²¹ Kényszerítettek egy arra menő embert, cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye a keresztet.

²² Elvitték őt a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely,

²³ és mirhás bort adtak neki; de ő nem fogadta el.

²⁴ Ekkor keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy ki mit kapjon.

²⁵ Kilenc óra volt, amikor megfeszítették.

²⁶ Felirat is volt a kereszten az ellene emelt vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA.

²⁷ Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől.

²⁸ (És így teljesedett be az Írás, amely ezt mondja: „És bűnösök közé számlálták.”)

²⁹ Az arra járók fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: „Nosza te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három nap alatt,

³⁰ mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!”

³¹ Hasonlóan csúfolódtak a főpapok is maguk között az írástudókkal együtt, és így szóltak: „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni.

³² A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk.” Azok is gyalázták, akik vele együtt voltak megfeszítve.

Jézus halála

³³ Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig.

³⁴ Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Elói, elói, lámá sabaktáni!” – ami ezt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”

³⁵ Néhányan az ott állók közül, akik meghallották, így szóltak: „Nézd, Illést hívja.”

³⁶ Valaki elfutott, megtöltött egy szivacsot ecettel, nádszálra tűzte, inni adott neki, és így szólt: „Lássuk csak, eljön-e Illés, hogy levegye?”

³⁷ Jézus azonban hangosan felkiáltva kilehelte lelkét.

³⁸ Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.

³⁹ Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy így lehelte ki lelkét, ezt mondta: „Bizony, ez az ember Isten Fia volt!”

⁴⁰ Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték; köztük a magdalai Mária, továbbá Mária, a kis Jakab és József anyja, valamint Salómé,

⁴¹ akik követték őt, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt, és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.

Jézus temetése

⁴² Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt,

⁴³ eljött arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.

⁴⁴ Pilátus csodálkozott azon, hogy már meghalt, ezért hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már.

⁴⁵ Amikor ezt megtudta a századostól, kiadatta a holttestet Józsefnek.

⁴⁶ Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé.

⁴⁷ A magdalai Mária és Mária, a József anyja pedig figyelte, hova helyezték őt.