1Mózes 49 - Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája

Jákób megáldja tizenkét fiát

¹ Jákób hívatta fiait, és ezt mondta: Gyűljetek össze, hadd mondjam el, mi történik veletek a messze jövőben!

² Gyűljetek egybe, hallgassatok meg, Jákób fiai! Hallgassatok atyátokra, Izráelre!

³ Rúben, te vagy elsőszülöttem, erőm, férfierőm első termése, kiválóan hatalmas, kiválóan erős.

⁴ Kiáradtál mint a víz, nem maradsz az első, mert atyád ágyába léptél, akkor meggyaláztál, nyoszolyámba léptél.

⁵ Simeon és Lévi testvérek, erőszak eszközei a fegyvereik.

⁶ Közösségükbe ne menj, lelkem, gyülekezetükkel ne egyesülj, dicsőségem! Mert embert öltek haragjukban, kedvtelésükben bikát bénítottak.

⁷ Átkozott haragjuk, mert erőszakos, és dühöngésük, mert elkeseredett. Szétosztom őket Jákóbban, elszélesztem Izráelben.

⁸ Júda, téged magasztalnak testvéreid. Kezed ellenségeid nyakán lesz, leborulnak előtted atyádnak fiai.

⁹ Fiatal oroszlán vagy, Júda, prédától lettél naggyá, fiam! Lehevert, elnyújtózott, mint a hím oroszlán vagy a nőstény oroszlán – ki merné fölkelteni?!

¹⁰ Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Siló, akinek engednek a népek.

¹¹ Szőlőtőhöz köti szamarát, nemes tőkéhez szamárcsíkaját. Ruháját borban mossa, köntösét a szőlő vérében.

¹² Szemei bornál ragyogóbbak, fogai tejnél fehérebbek.

¹³ Zebulon a tengerpart felé lakik, a hajók kikötője felé, s oldala Szidónnal határos.

¹⁴ Issakár nagy csontú szamár, az aklok között heverész.

¹⁵ De látva, mily jó a nyugalom, és mily szép a föld, teher alá hajtja vállát, és robotos szolgává lesz.

¹⁶ Dán ítéli a maga népét, mint Izráel bármely törzse.

¹⁷ Dán kígyó lesz az úton, vipera az ösvényen, a ló csüdjébe harap, és lovasa hanyatt esik.

¹⁸ Szabadításodra várok, Uram!

¹⁹ Gádot martalócok marják, de ő a sarkukba mar!

²⁰ Ásér kenyere kövér, királyi csemegéket ad.

²¹ Naftáli gyors lábú szarvasünő, szép szavakat hallat.

²² Termő fa ága József, termő fa ága forrás mellett, ágai átnyúlnak a kőfalon.

²³ Ezért keserítik, nyilazzák, kergetik az íjászok.

²⁴ De mozdulatlan marad íja, feszülnek izmos kezei Jákób erősségének kezétől, onnan, Izráel pásztorától, kősziklájától,

²⁵ atyád Istenétől, ki megsegít téged, a Mindenhatótól, aki megáld téged az ég áldásával felülről, a lent elterülő mélység áldásaival, az emlők és anyaméh áldásaival.

²⁶ Atyád áldásai erősebbek az örök hegyek áldásainál, az örök halmok gyönyörűségénél. Szálljanak József fejére, a testvérek közt megszenteltnek fejére.

²⁷ Benjámin ragadozó farkas, reggel zsákmányt eszik, este prédát oszt.

²⁸ Ez Izráel tizenkét törzse. Ezt mondta el nekik apjuk, amikor megáldotta őket; mindegyiket a ráillő áldással áldotta meg.

Jákób halála

²⁹ Azután parancsot adott nekik, és ezt mondta: Ha majd elődeim mellé kerülök, atyáim mellé temessetek, a hettita Efrón mezején levő barlangba.

³⁰ Abba a barlangba, amely Kánaán földjén van, Mamréval szemben, a makpélai mezőn, amelyet Ábrahám vett meg a mezővel együtt a hettita Efróntól, sírhelynek való birtokul.

³¹ Oda temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát, oda temették el Izsákot és feleségét, Rebekát, oda temettem el Leát is.

³² A hettitáktól megvett tulajdon az a mező és a rajta levő barlang.

³³ Amikor befejezte Jákób a fiainak szóló parancsokat, felhúzta lábait az ágyra, azután elhunyt, és elődei mellé került.