Lukács 9 - 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION

Jézus kiküldi a tizenkét apostolt

¹ Jézus magához hívta a tizenkét apostolt. Erőt és hatalmat adott nekik minden gonosz szellem kiűzésére és a betegségek gyógyítására.

² Kiküldte őket, hogy hirdessék Isten Királyságát, és gyógyítsák meg a betegeket.

³ Ezt mondta nekik: „Semmit se vigyetek magatokkal az útra: se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt, csak a ruhát, amelyet viseltek!

⁴ Ha bementek egy házba, maradjatok ott, amíg abból a városból tovább nem mentek!

⁵ Ahol nem látnak szívesen titeket, annak a városnak még a porát is rázzátok le a lábatokról, amikor elmentek onnan! Ez majd bizonyíték lesz annak a városnak a lakói ellen.”

⁶ Az apostolok tehát útnak indultak. Faluról falura járva hirdették az örömüzenetet, és mindenhol meggyógyították a betegeket.

Heródes szeretné látni Jézust

⁷ Heródes fejedelem is hallott a történtekről. Zavarban volt, mert egyesek azt mondták, hogy Bemerítő János támadt fel a halálból.

⁸ Mások azt beszélték, hogy Illés próféta jelent meg. Mások szerint valamelyik régi próféta támadt fel.

⁹ Heródes azt mondta: „Bemerítő Jánost én fejeztettem le. De ki lehet ez, akiről ilyen dolgokat hallok?” — és azon volt, hogy láthassa Jézust.

Jézus enni ad több, mint ötezer embernek

¹⁰ Amikor az apostolok visszatértek Jézushoz, elbeszéltek neki, mi mindent tettek a kiküldetés ideje alatt. Jézus félrevonult velük egy helyre Bétsaida közelében.

¹¹ Amikor a sokaság ezt megtudta, utánamentek. Jézus örömmel fogadta őket, Isten Királyságáról beszélt nekik, és meggyógyította a közöttük lévő betegeket.

¹² Már közeledett az este, amikor a tizenkét apostol odalépett hozzá, és ezt javasolta: „Küldd el őket, hogy a környező falvakban és tanyákon élelmet és szállást találjanak maguknak, mert ez a hely lakatlan!”

¹³ Jézus azonban ezt felelte: „Ti adjatok nekik enni!” Az apostolok így feleltek: „Összesen öt kenyerünk és két halunk van! Vagy azt akarod, hogy mi menjünk el ennivalót venni ennek a sokaságnak?”

¹⁴ Ugyanis akkora tömeg gyűlt össze ott, hogy csak a férfiak száma ötezer körül lehetett. Jézus akkor szólt a tanítványoknak: „Ültessétek le őket ötvenes csoportokban!”

¹⁵ A tanítványok mindenkit leültettek.

¹⁶ Jézus kézbe vette az öt kenyeret és a két halat. Felnézett az égre, és hálát adott Istennek. Azután tört az ételből, és a tanítványainak adta, hogy osszák szét.

¹⁷ Mindnyájan ettek, és jóllaktak, sőt, mikor összeszedték a maradékot, a darabokkal 12 kosarat töltöttek meg.

Te vagy a Messiás!

¹⁸ Egyszer, amikor Jézus egymagában imádkozott, vele voltak a tanítványai is. Megkérdezte tőlük: „Kinek tartanak engem az emberek?”

¹⁹ A tanítványok így válaszoltak: „Egyesek Bemerítő Jánosnak, mások meg Illésnek. Megint mások egy régi prófétának, aki feltámadt.”

²⁰ Jézus megkérdezte őket: „És ti? Ti kinek tartotok engem?” Péter így válaszolt: „Te vagy a Messiás, akit Isten küldött.”

²¹ Ekkor Jézus szigorúan megparancsolta nekik, hogy erről senkinek se beszéljenek.

Jézus előre jelzi a halálát és feltámadását

²² Majd ezt mondta: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A nép vezetői, a főpapok és a törvénytanítók el fogják utasítani, végül megölik, de három nappal később fel fog támadni.”

²³ Ezután mindannyiukhoz szólva ezt mondta: „Aki engem akar követni, az tagadja meg önmagát, naponta vegye fel és vigye a keresztjét, úgy kövessen.

²⁴ Aki meg akarja menteni a lelkét, vagyis az életét, az el fogja veszíteni. De aki értem feladja az életét, vagyis a lelkét, az fogja igazán megmenteni.

²⁵ Ugyan mit ér, ha valaki az egész világot megnyeri, önmagát azonban elveszti, vagy tönkreteszi?

²⁶ Aki szégyell engem és a szavaimat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd visszajön a maga, az Atya és a szent angyalok dicsőségével.

²⁷ Igazán mondom nektek: vannak közöttetek olyanok, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják az Isten Királyságát.”

Jézus megmutatkozik a dicsőségében

²⁸ Körülbelül nyolc nappal később Jézus maga mellé vette Pétert, Jánost és Jakabot, és felment egy hegyre imádkozni.

²⁹ Mialatt imádkozott, az arca elváltozott, és a ruhája ragyogó fehér lett.

^30-31 Ezután két férfi jelent meg, akik Jézushoz hasonlóan ragyogó dicsőségben látszottak. Mózes és Illés volt ez a két férfi, akik Jézussal a szolgálatának befejezéséről beszélgettek vele, amelyet majd Jeruzsálemben teljesít be.

³² Péter és a többiek közben elaludtak. Mikor fölébredtek, látták Jézust a dicsőség ragyogásában, és a két férfit mellette.

³³ Amikor a két férfi már indulni készült, Péter így szólt Jézushoz: „Mester, olyan jó itt! Készítsünk három lombsátrat: neked, Mózesnek és Illésnek!” De Péter nem tudta, hogy mit beszél.

³⁴ Még be sem fejezte, amikor felhő jelent meg, és betakarta őket. A tanítványok nagyon megijedtek, amikor a felhő körülvette őket.

³⁵ A felhőből egy hang hallatszott: „Ő a Fiam, akit kiválasztottam! Hallgassatok rá, és engedelmeskedjetek neki!”

³⁶ Miután ez a hang szólt, már csak Jézust látták egyedül. A tanítványok hallgattak a történtekről, és abban az időben senkinek sem mondták el, amit a hegyen láttak.

A megszállott fiút megszabadítja

³⁷ Másnap, amikor a hegyről lejöttek, hatalmas tömeg várta Jézust.

³⁸ A tömegből valaki ezt kiáltotta: „Mester! Kérlek, jöjj, és nézd meg a fiamat, mert ő az egyetlen gyermekem!

³⁹ Időnként egy gonosz szellem ragadja meg, a fiú fölsikolt, rángatózik, és habzik a szája. Csak nehezen távozik el tőle, miután meggyötörte.

⁴⁰ Kértem a tanítványaidat, hogy űzzék ki a fiamból, de nem sikerült nekik.”

⁴¹ Jézus így válaszolt: „Milyen hitetlen és romlott ez a nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom?! Meddig szenvedjelek el még titeket? Hozd ide a fiad!”

⁴² Amikor a fiú közelebb lépett, a gonosz szellem a földre dobta, és megrángatta. Jézus azonban ráparancsolt a gonosz szellemre, meggyógyította a fiút, és visszaadta az apjának.

⁴³ Az emberek megukon kívül voltak a csodálkozástól, amikor látták Isten hatalmas erejét megnyilvánulni. Amíg a többiek még azon csodálkoztak, amit Jézus tett, ő ezt mondta a tanítványainak:

Jézus a közelgő haláláról beszél

⁴⁴ „Jól jegyezzétek meg, amit most mondok! Az Emberfiát hamarosan kiszolgáltatják az embereknek.”

⁴⁵ De a tanítványok nem értették, hogy miről beszél. El volt rejtve előlük, ezért nem fogták fel, Jézust viszont féltek megkérdezni.

Ki a legnagyobb?

⁴⁶ Egyszer a tanítványok egymás között arról vitatkoztak, hogy ki a legnagyobb közülük.

⁴⁷ Jézus belelátott a gondolataikba, odavitt hozzájuk egy kisgyereket, és maga mellé állította.

⁴⁸ Azt mondta nekik: „Aki ezt a kisgyereket befogadja az én nevemben, az engem fogad be. Aki pedig engem befogad, az azt fogadja be, aki elküldött engem. Mert aki a legkisebb közöttetek, az az igazán nagy!”

Aki nincs ellenetek, az veletek van

⁴⁹ János, az egyik tanítvány ezt mondta: „Mester! Láttuk, hogy valaki a te nevedben űzi ki a gonosz szellemeket, de megtiltottuk neki, mert nem velünk együtt követ téged.”

⁵⁰ Jézus így válaszolt neki: „Hagyjátok, mert aki nincs ellenetek, az veletek van.”

Jézust nem fogadják be a samáriaiak

⁵¹ Amikor közeledett az idő, hogy visszatérjen a Mennybe, Jézus szilárdan elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe.

⁵² Követeket küldött maga előtt egy samáriai faluba, hogy ott szállást készítsenek neki.

⁵³ A samáriaiak azonban nem akarták befogadni Jézust, mert Jeruzsálembe igyekezett.

⁵⁴ Amikor ezt két tanítványa — Jakab és János — megtudta, megkérdezték Jézustól: „Uram, akarod-e, hogy a Mennyből tüzet parancsoljunk rájuk, hogy megégesse őket?”

⁵⁵ De Jézus feléjük fordult, határozottan figyelmeztette és helyreigazította őket.

⁵⁶ Ezután egy másik faluba mentek.

Jézus követése

⁵⁷ Útközben valaki ezt mondta Jézusnak: „Bárhová mész, én követlek téged!”

⁵⁸ Ő így válaszolt: „A rókáknak van tanyájuk, az égi madaraknak is van fészkük, de az Emberfiának nincs hol lehajtania a fejét.”

⁵⁹ Egy másiknak ezt mondta: „Csatlakozz hozzám, és legyél a tanítványom!” De az kérte: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat!”

⁶⁰ Jézus ezt felelte: „Hagyd, hogy a halottak temessék el a saját halottaikat! Te pedig menj, és hirdesd Isten Királyságát!”

⁶¹ Másvalaki így szólította meg: „Követlek, Uram, de előbb hadd búcsúzzam el a családomtól!”

⁶² De Jézus így felelt: „Aki egyszer szántani kezd, azután mégis visszafordul, az nem alkalmas arra, hogy Isten Királyságában éljen!”