4Mózes 24 - 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION

Bálám harmadik próféciája

^1-2 Bálám észrevette, hogy az Örökkévaló áldani akarja Izráel népét. Ezért nem folyamodott többé a szokásos varázslathoz, mint addig tette, hanem a puszta felé fordult. Látta a távolban Izráel sátrait, ahogy törzsenként, a megszabott rendben táboroztak. Akkor Isten Szelleme szállt rá,

³ és megint prófétálni kezdett: „Ezt mondja Bálám, Beór fia, a megnyílt szemű férfi,

⁴ aki hallja Isten szavát, aki látja a Mindenhatótól kapott látomást, arcára borulva, de nyitott szemmel:

⁵ Milyen szépek a sátraid, ó Jákób népe! Mily gyönyörűek hajlékaid, Izráel!

⁶ Mint pálmafák hosszú sora, mint virágzó kertek a folyó mellett, mint az Örökkévaló ültette illatozó aloék vagy patakparti cédrusok!

⁷ Izráel vedreiből ömlik a víz, vetéseit bőségesen öntözi. Királyuk hatalmasabb Agágnál is, és királyságuk felemelkedik.

⁸ A vad bivaly erejével hozta ki Isten Egyiptomból e népet, amely legyőzi ellenségeit, nyilaival átveri a nemzeteket, s még csontjaikat is összetöri.

⁹ Mint oroszlán, olyan ez a nép! Leheveredik, nyugszik a helyén, megpihen, mint nőstényoroszlán, ki merné felriasztani? Bizony, áldott, aki téged áld, Izráel! De átkozott, aki átkozni mer!”

¹⁰ Ennek hallatára Bálák király megharagudott Bálámra, és összecsapta kezét: „Hát ezért hívattalak ide, hogy megáldjad ellenségeimet? Azt kértem tőled, hogy átkozd meg őket, te pedig már háromszor is áldást mondtál átok helyett!

¹¹ Takarodj a szemem elől, és sürgősen térj vissza földedre! Megígértem, hogy gazdagon megjutalmazlak, de látod, az Örökkévaló megfosztott tőle!”

¹² De Bálám így felelt: „Emlékezz, mit válaszoltam hozzám küldött követeidnek:

¹³ »Ha királyotok, Bálák, ezüsttel-arannyal színig töltve nekem adná palotáját, akkor sem tehetnék az Örökkévaló parancsa ellenére sem jót, sem rosszat. Azt kell mondanom, amit az Örökkévaló parancsol nekem.«

¹⁴ Most pedig visszatérek a saját népemhez, de előbb még feltárom előtted, mit fog Izráel tenni a te népeddel”.

Bálám negyedik próféciája

¹⁵ Ekkor Bálám ismét prófétált: „Ezt mondja Bálám, Beór fia, a megnyílt szemű férfi,

¹⁶ aki hallja Isten szavát, aki tudását a Felségestől kapja, aki látja a Mindenhatótól kapott látomást, arcára borulva, de nyitott szemmel:

¹⁷ Látom jönni, de nem most, nézem őt, de még nem hamar: csillag származik Jákóbtól, királyi jogar emelkedik magasra Izráelből, szétzúzza Moáb fejedelmeit, összetöri Sét minden fiának fejét.

¹⁸ Bátran cselekszik Izráel: Edom földjét elfoglalja, Széír földjét ellenségeitől birtokba veszi.

¹⁹ Uralkodni fog, aki Jákóbtól származik, és elpusztítja az Arból menekülőket”.

²⁰ Majd Bálám Amálek népére tekintett, és ezt prófétálta róla: „Bár Amálek a nemzetek eleje, mégis teljes pusztulás a vége!”

²¹ Majd a kéniek népére nézett, és ezt prófétálta róluk: „Magas sziklára raktad fészkedet, biztonságban érzed magad,

²² Asszíria mégis fogságba hurcolja népedet, és fészkedet fölégeti!”

²³ Majd ismét prófétált: „Jaj, ki marad életben, amikor Isten ezt megteszi?

²⁴ Hajók jönnek Kittim partjáról, s hódítók alázzák meg Asszíriát és Ébert, majd maguk is elpusztulnak”.

²⁵ Ezután Bálám hazatért, és Bálák király is elment a maga útján.