Máté 17 - Hungarian Bible by Lajos Csia1 Hat nap múltán Jézus magához vette Pétert, Jakabot, meg testvérét, Jánost és felvitte őket egyedül egy igen magas hegyre. 2 Aztán a szemük láttára átalakult, az arca világítani kezdett, mint a nap, ruhái olyan fehérek lettek, mintha napfényből volnának. 3 Egyszerre láthatóvá lett nekik Mózes és Illés is, amint vele beszélgettek. 4 „Uram – szólt Péter Jézushoz – kellemes itt lennünk! Ha akarod, három sátrat készítek, egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” 5 Még beszélt, mikor hirtelen fénylő köd árnyéka esett rájuk s a ködből hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, ő nyerte el tetszésemet! Hallgassatok reá!” 6 Mikor a tanítványok ezt meghallották, arcukra borultak és nagyon megijedtek. 7 De hozzájuk lépett Jézus, megérintette őket és így szólt: „Keljetek fel, ne féljetek!” 8 Mikor azonban szemüket felemelték, senki mást nem láttak, csak Jézust egyedül. 9 Mialatt lementek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: „Senkinek se mondjátok el a látomást, míg az embernek Fia a halottak közül fel nem támad.” 10 A tanítványok aztán megkérdezték őt: „Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?” 11 „Illés ugyan eljön – felelte – s helyre fog mindent állítani, 12 azt mondom azonban nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismertek rá, hanem kényük-kedvük szerint bántak vele. Így kell az ember Fiának is szenvednie tőlük.” 13 Akkor látták be a tanítványok, hogy Bemerítő Jánosról beszélt nekik. 14 Mikor a sokasághoz érkeztek, egy ember hozzálépett, térdreborult előtte 15 és így szólt: „Uram, könyörülj a fiamon, mert holdkóros és gonoszul szenved. Sokszor esik ugyanis tűzbe, sokszor vízbe. 16 Elvittem őt tanítványaidhoz is, de képtelenek voltak meggyógyítani őt.” 17 Megszólalt ekkor Jézus: „Óh, hitetlen, elfajult nemzedék! Meddig leszek még veletek? Meddig hordozlak még titeket? Hozzátok őt ide hozzám!” 18 Jézus aztán keményen rászólt s arra kiment belőle az ördögi szellem, a fiú pedig attól az órától fogva meggyógyult. 19 A tanítványok aztán külön odamentek Jézushoz és megkérdezték: „Miért nem voltunk képesek mi kiűzni azt?” 20 „Kishitűségetek miatt” felelte nekik.” Bizony azt mondom nektek, ha csak mustármagnyi hitetek volna, s azt mondanátok ennek a hegynek: Eredj át innen amoda! Átmenne. Semmi sem lesz nektek lehetetlen. 21 Ez a fajta pedig nem távozik el, csak imádságra és böjtölésre.” 22 Mikor Galileában összejöttek, Jézus ezt mondta nekik: „Kell, hogy az embernek Fiát átadják az emberek kezébe, 23 azok meg fogják ölni, de a harmadik napon fel fog támadni.” Erre igen elszomorodtak. 24 Mikor Kapernaumba érkeztek, odamentek a kétdrachmaszedők Péterhez és megkérdezték: „Hát a tanítótok nem fizeti a két drachmát?” 25 „Megfizeti” – felelte Péter. De mikor hazaért, Jézus megelőzte őt ezzel a kérdéssel: „Hogy vélekedsz Simon? Kiktől szednek vámot és adót a föld királyai? Fiaiktól, vagy az idegenektől?” 26 Péter azt felelte: „Az idegenektől!” „Akkor tehát a fiak mentesek – válaszolta Jézus. – 27 De hogy belénk ne ütközzenek, és tőrbe ne essenek, eredj a tóra, vesd ki horgodat, vond ki az első feljövő halat, ha annak a száját kinyitod, egy sztátért találsz majd benne. Fogd azt s add oda nekik értem és magadért.” |