Lukasɛ 5 - Melɛ̌ Mékɔ̄ɔ̄lēYesuɛ apwɛdé bembapɛɛ ( Mat 4.18-22 ; Mak 1.16-20 ) 1 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ antyéém á nkin mé edib é Gɛnesarɛt. Bad bênləŋnéd mɔ́ âwóg eyale é Dyǒb. 2 Hɛ́ɛ ányíné bétə́ŋgé myɔ̌lɛ mébɛ á nkin. Bekób-bé-súu bénkêmbáá áwēd-te. Béwópéʼáá échab mbínzé. 3 Dɔ́ɔ ásɔ́lé á bɔ̌lɛ ábe Simɔnɛ, aláá mɔ́ aá, ásyəŋned mɔ́ á nkin. Adyɛɛ́-ʼaá á bɔ̌lɛ-tê, boŋ ábootéd bad ayə́ged. 4 Áde ámádé nɛ̂, anláá Simɔnɛ aá, < 5 Simɔnɛ antimtɛ́n mɔ́ aá, < 6 Dɔ́ɔ bébwémé mbínzé. Bénkōb ndun e súu kə́ə́ŋ mbínzé éhapeʼ. 7 Bénlēbē baáb ábe bébédé á bɔ̌lɛ ábíníí bán béhyɛ béwôŋgɛn bɔ́. Áde baáb bépédé, myɔ̌lɛ mésyə̄ə̄l mébɛ ménlōn ne súu kə́ə́ŋ mébootéd asú ásē. 8 Áde Simɔnɛ Petro ányíné nɛ̂, ankwɛ Yesuɛ á mekuu, áhɔ̄bē aá, <> 9 Simɔnɛ anhɔ́b nɛ̂ áyə̄le émbɛ̄ bɔ́ɔbɛ baáb menyáké bwâmbwam ânyín ndun e súu eche békóbé. 10 Menyáké ménkōb kə́ə́ŋne Jemsɛ bɔ́ Jɔn, bǎn ábe Zɛbɛdiɛ, ábe bémbɛ̄ á echoŋ é akób á súu. Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ Simɔnɛ aá, < 11 Áde bépɛ́ɛ́né ḿmab myɔ̌lɛ á nkin, bêntɛdé chǒm ésyə̄ə̄l áhed, bébootéd-tɛ Yesuɛ ahíd. Yesuɛ achǒŋté mod awě meləŋ mékóbé ( Mat 8.1-4 ; Mak 1.40-45 ) 12 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ abédé dyad ahɔ́g. Mod awě meləŋ mékóbé yə̌l esyəə́l ampɛ̌ áwē. Anyín áde ányíné Yesuɛ, ankwɛ mɔ́ á mekuu, áchāā mɔ́ aá, < 13 Dɔ́ɔ Yesuɛ ábídté ekáá, ábānē mɔ́ á yə̌l boŋ álāŋgē mɔ́ aá, < 14 Yesuɛ anláá mɔ́ aá, eeláŋgé modmod, aláá-ʼɛ mɔ́ aá, < 15 Ké nɛ̂ŋgáne Yesuɛ ánkə̄ŋgē mɔ́ aá eeláŋgé mod, dǐn démbɛ̄ ákag mɔ́ mbwɔ́g áte esyəə́l áyə̄le ḿmē mbɛltéd. Nɛ̂ dêmbɛ̌l ndun e mod éladné mɔ́ á nkəg, âwóg chǒm éche áhɔ́bɛɛ́, ne âbɛl ádid bɔ́ bwâm. 16 Boŋ nzé póndé empɛ̌ mɔ́, ayɔ̌gkéʼáá atim á ahə́ŋgé, âkáne. Yesuɛ achǒŋté mod awě awédé epɛd ( Mat 9.1-8 ; Mak 2.1-12 ) 17 Mbwɛ nhɔ́g ámpē Yesuɛ ayə́gtéʼáá bad. Befarisia ne bemeléede bé mbéndé bémbɛ̄ áhed. Bémbīd dyad ne dyad tɛ́ɛ́ á mbwɔ́g é Galilia ne Judeya, kə́ə́ŋne á Jerusalɛm. Ngum e Dyǒb empií mɔ́, âdid bad bé nkole bwâm. 18 Dɔ́-ʼaá bad behɔ́g bépɛɛnɛɛ́ mod á mekále mîn awě awédé epɛd. Béhɛ́déʼáá nzii echě bésɔ̂nlɛɛ́ mɔ́ á ndáb-te, ânaad mɔ́ áʼsō-te wɛ́ɛ Yesuɛ. 19 Bénkênkudté etə́l áyə̄le ndun e mod enlón áhed. Dɔ́ɔ béchə́gké á ndáb mîn. Dɔ́ɔ bénédté nnɔŋ, bésudéd ane mod bɔ́ɔbɛ mekále á etə́le-tê áʼsō-te wɛ́ɛ Yesuɛ. 20 Áde Yesuɛ ányíné adúbe ádě ábe bad béwóó áte anláá ane mod awě awédé epɛd aá, < 21 Dɔ́ɔ bemeléede bé mbéndé ne Befarisia bébóótédé anyoo áte bánken, < 22 Yesuɛ anchem bɔ́ mewêmtɛn áte. Hɛ́ɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, < 23 Ahéé adé dyam ásad, âhɔ́b wɛɛ́, 24 Boŋ mɛ̌lūmēd nyé mɛɛ́, Mwǎn-a-Moonyoŋ awóó kunze âlagsɛn mbéb á nkǒŋsé.>> Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ ane mod awě awédé epɛd aá, < 25 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ane mod anhidé ásē átîntê e bad, atéd ḿmē mekále, ásūɛ̄-ʼɛ mɔ́ á ndáb, ákag ákēmtē Dyǒb. 26 Menyáké ménkōb moosyəə́l awě ambɛ́ áhed. Hɛ́ɛ bébóótédé Dyǒb akɛn ne mbwɔ́g áte bán, < Yesuɛ achɛ́nlé Leviɛ ( Mat 9.9-13 ; Mak 2.13-17 ) 27 Ámbīd e nɛ̂ Yesuɛ ansyəə́ áhed. Áde ákagké nɛ̂, annyín nsaad-a-táásɛ nhɔ́g bán Leviɛ. Leviɛ andyɛɛ́ ásē á ndáb echě ákóbáá táásɛ áte. Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ nɛ́n aá, < 28 Dɔ́ɔ Leviɛ átyéémé ámīn, áchēnē chǒm ésyə̄ə̄l áhīdē-ʼɛ mɔ́. 29 Bɔɔb-pɔɔ́, Leviɛ anchǎg sáŋkalaa a ngande áwe ndáb á dǐn áde Yesuɛ. Besaad bé táásɛ híin ne bad bémpēe bémbɛ̄ áhed. 30 Hɛ́ɛ Befarisia ne ábāb bemeléede bé mbéndé bényoŋgɛɛ́ áte wɛ́ɛ Yesuɛ ábē bembapɛɛ, bésɛ̄dtē bɔ́ bánken, < 31 Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ ne ngan aá, < 32 Nyébíi nɛ́n bán, meépedɛɛ́ âchɛ́le bad ábe békóbnédé áʼsō éʼ Dyǒb, boŋ mpedé âchɛ́le bebɛl bé mbéb mɛɛ́ bésôg mbéb abɛl.>> Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne adid á yə̌l nzaa á mekáne-tê ( Mat 9.14-17 ; Mak 2.18-22 ) 33 Befarisia bémbād ahɔ́b bán, < 34 Yesuɛ ankwɛntɛ́n bɔ́ ne ngan aá, < 35 Boŋ epun épɛ̌ éche bɛ́kobɛ́nné bɔ́ mod awě akude sɔ́mbé. Échê epun dɔ́ɔ bédidté yə̌l nzaa á mekáne-tê.>> 36 Yesuɛ anláá bɔ́ ngan aá, nzé mod ahɔ́be aá, mɔ́nabpeʼ mbɔ́té, eesɛ́lɛ́ɛ́ epɛd é abad áyə̄le mbɔ́té ekɔ́ɔ́lé boŋ ánabnáád mbɔ́té e nchun. Nzé abɛlé nɛ̂, né asalé mbɔ́té ekɔ́ɔ́lé. Ké epɛd ékɔ̄ɔ̄lē-ʼɛ éetə́ŋgánné ne mbɔ́té e nchun. 37 Melemlem nɛ̂ŋgáne mod éētēdɛ̄ɛ̄ mǐm mékɔ̄ɔ̄lē se ahɛ́ mɔ́ á nchun mé ntyə́g, se ápen. Áyə̄le nzé abɛlé nɛ̂, né mǐm mɛ́hǒd kə́ə́ŋ ntyə́g ńyɛ́d, mǐm mémǎd asyɔge, ntyə́g-kɛ ámpē ḿbéb. 38 Bétə́ŋgɛ́né béhɛ́ mǐm mékɔ̄ɔ̄lē á apom dékɔ̄ɔ̄lē. 39 Bad ábe bɔ́-ʼɛ bémwâg mǐm, béemaáʼɛ́ mǐm mé nchun amwɛ́ se béhɛdé mékɔ̄ɔ̄lē. Bébɛle béhɔ́b bán, < |
© 2011, CABTAL